Mindehhez szükség szerint változtatnak a szabályozáson is. Minderről azután beszéltek a szakemberek az Országos Tisztifőorvosi Hivatalban (OTH), hogy aláírták azt a több mint 6 milliárd forintról szóló, uniós támogatási szerződést, amelyből komplex népegészségügyi szűrővizsgálatokat finanszírozhatnak a jövőben.
Sem gazdasági, sem a társadalmi viszonyaink nem indokolják hazánkban a kiugróan magas halálozási arányokat – mondta Zombor Gábor volt egészségügyért felelős államtitkár, akit nemrégiben kért fel a kormány arra, hogy vegyen részt a szeptemberben kormány elé kerülő, új népegészségügyi program kidolgozásában, Ónodi-Szűcs Zoltán jelenlegi államtitkárral, és Sonkodi Balázzsal, a Miniszterelnökség stratégiai államtitkárával együtt. Az exállamtitkár emlékeztetet: a népegészségügyi célt, azaz az egészségben töltött életévek számának növelését már meghatározták az Egészséges Magyarországért 2020 egészségügyi stratégiában, a komplex szűrőprogramtól pedig azt remélik, hogy korai felismeréssel és gyors diagnózissal hatékonyabban tudják majd kezelni az onkológiai betegségeket.
Most nem egy projektet indítanak, hanem hosszú évtizedeken, és politikai ciklusokon átívelő szűrőprogramot, amely a célcsoport 60–70 százalékos átszűrtsége már hatékony a méhnyak-, az emlő-, és a vastagbélszűrések esetében egyaránt – zárta Zombor Gábor. Ehhez kapcsolódva azt már dr. Kovács Attila helyettes tisztifőorvos mondta el, hogy húsz éve futnak pilotvizsgálatok Magyarországon a vastagbélrák-szűrés hatásosságának elemzésére, a 12 pilotprogram, amelyben átlagosan az érintett területek lakosságának 46,7 százaléka vett részt, alátámasztotta a szervezett szűrés bevezetésének szükségességét, hiszen Magyarországon évente több mint 10 ezer vastagbéldaganatot diagnosztizálnak, és legalább 5 ezer beteg hal meg e betegség miatt. Európában az első, a világban a negyedik helyen állunk az e betegségre visszavezethető halálozásban, és igen magas a rákmegelőző polipok előfordulási aránya is. A vastag- és végbéldaganatokat viszonylag későn ismerik fel, a betegek jellemzően a negyedik stádiumban fordulnak onkológushoz, emiatt kiugróan magas a mortalitás hazánkban.
Végül a kétlépcsős vastagbélszűrés bevezetése mellett döntött a szakpolitika – ezt Szentes Tamás országos tisztifőorvos szavai támasztották alá, aki arról beszélt, a vizsgálattal olcsón és biztonságosan tudják kiszűrni a kockázati csoportba tartozókat. Ennek ellenére mind a gasztroenterológusok, mind az onkológusok amellett érvelnek, hogy a primer kolonoszkópia ugyan drágább, de költséghatékonyabb módszer, mint a kétlépcsős szűrés. A Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT) Colon Szekciójának februári tudományos ülésén is amellett érveltek a szakemberek, hogy a műszeres vizsgálatkor észlelt elváltozások azonnal eltávolíthatóak, azok a páciensek pedig, akiket kiszűrnek, folyamatosan kontroll alatt tarthatók a későbbiekben. A betegség a tapasztalatok szerint tíz év alatt alakul ki, a korai kórképek megjelenéséig általában öt év telik el, ebben a stádiumban az esetek kilencven százaléka véglegesen gyógyítható. A rákmegelőző állapotok detektálása kolonoszkópos vizsgálattal költséghatékony, hiszen szemben azzal, hogy a székletvér vizsgálatot követően – amely gyakran ad fals pozitív és negatív eredményt egyaránt – csupán a betegek hét-nyolc százaléka jelenik meg a laboratóriumokban, a kolonoszkópos vizsgálattal 90 százalékos szenzitivitás érhető el. Az onkológus szakma javaslata egyébként az volt, hogy 50 éves kor felett tízévente egy, önkéntes alapon végzett kolonoszkópos vizsgálatot választható alternatívaként tegyenek elérhetővé a lakosság számára.
A 50–70 év közötti lakosság szűrése 2,6 millió főt érint, az ÁNTSZ 40–50 százalék körüli részvételi aránnyal, és mintegy 7 százaléknyi pozitív mintával számol. Ezeket az adatokat alapul véve minimum 83 ezerrel, maximum 104 ezerrel több kolonoszkópos vizsgálatra, és 37–47 ezer polipektómiára lehet számítani országosan – állapították meg az MGT korábbi konferenciáján. A szakmai állásponttal szemben 30–40 ezer többlet-kolonoszkópiával számol az ÁNTSZ – mondta Kovács Attila, hozzátéve, a vizsgálatok 25 százalékánál polipektómiát, 4 százalékánál rákot állapítanak meg.
A szakma szerint a rendszer jelenleg is túlterhelt, ami tovább növekszik, ha korcsoportokra osztva két-három év alatt el kell végezni a beavatkozásokat. Ráadásul a kolonoszkópia évek óta alulfinanszírozott, mind német pont, mind HBCS súlyszám-értékben. Sok helyen kevés a műszer, a technológia elavult, a géppark amortizációját a finanszírozás nem fedezi. Kevés a szakember, minimális a szakorvos-utánpótlás, kritikus a helyzet a szakdolgozói ellátottságban – ezt egyébként Szentes Tamás tisztifőorvos is megerősítette, hangsúlyozva, különösen a polipektómiához megfelelő, kompetens humánerőforrás-bővítésre lenne szükség.
Az induláshoz elegendő kapacitás áll rendelkezésre – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, amikor arról kérdeztük, a megnövekedett igényeket ki tudják-e szolgálni a jelenlegi műszerparkkal. Emlékeztetett arra is, TIOP forrásból már korábban lehetőség nyílt eszközbeszerzésre, azonban az egészségpolitikai célok eléréséhez biztosítani kell a szükséges forrásokat. Míg arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy hány centrumot jelölnének ki a vizsgálatok elvégzésére, Kovács Attila annyit azért elárult, a tornyoknak ott kell rendelkezésre állniuk, ahol biztosított az elérhetőség és hozzáférhetőség is. A szakmai konferencián ugyanakkor az is elhangzott, a kapacitások hiányát pótolni lehetne, ha az állami intézményekben munkaidőn túl, illetve endoszkópos magán-cetrumokban is végezhetnék a vizsgálatokat, szerintük megfelelő finanszírozás mellett 40–50 akkreditált centrumban már minőségi endoszkópiát biztosíthatnának a betegeknek.
Valamennyi hazai szűrőprogram közül a vastagbél-szűrés a legköltséghatékonyabb, ebből a szempontból eredményesebb, mint akár az emlő-, vagy a tüdőszűrés, állapítják meg a szakmai szervezetek. Mint azt Kovács Attila elmondta, nagy a nyomás, hogy minél több szűrővizsgálat váljon elérhetővé országosan, ezek hatékonyságát folyamatosan vizsgálják. Ebbe a körbe tartozik az alacsony dózisú spirál CT-vizsgálat, az Országos Korányi TBC és PulmonológiaiIntézetben (OKTPI) kísérleti jelleggel szűrik a rizikócsoportba, azaz az ötven év feletti dohányzók körébe tartozókat annak a költséghatékonyság elemző kutatásnak a keretében, amely azt vizsgálja, hogy az alacsony dózisú CT-szűrés hogyan alkalmazható a tüdőrák kimutatására, így a daganatos elváltozás korai felismerésére.
