Az immunológiában régóta ismert a kombinálás módszere, amelyet a szaknyelv heterológ prime-boostnak nevez. A különböző hatásmechanizmussal rendelkező vakcinák különböző módon támadhatják a koronavírust, így hatásuk akár össze is adódhat.
Ez a megközelítés jelenleg is használt az ebolavírus elleni harcban is. Ennek célja a hatékonyság növelése, és különösen az úgynevezett T-sejtes immunitás elérésében lehet jelentősége, amelynek szerepe az egymás után megjelenő mutáns, illetve variáns vírusok elleni harcban lehet fontos.
A módszer azonban kétségkívül alkalmas lehet a mellékhatások csökkentésére is.
A vakcinák esetében tapasztalt mellékhatások ugyanis sokszor egy-egy vakcina egyik konkrét összetevőjére vezethetők vissza. Az AstraZeneca védőoltása esetében például a ritka, de rettegett vérrögképződést német szakemberek a vakcinában található EDTA-ra vezették vissza. A Pfizer/BioNTech oltásában viszont nincs EDTA, így ha az AstraZeneca oltását ezzel kombináljuk, feltehetően kisebb lesz az esély erre a konkrét mellékhatásra.
Ezt megerősíteni látszanak a spanyol adatok. 670 olyan, 18 és 59 év közötti önkéntest toboroztak, aki már megkapta az első AstraZeneca-adagját, valamint körülbelül 450 olyat, aki a Pfizerből kapott egy dózist, és a két oltást kombinálták, vagyis egyet-egyet kaptak a páciensek az AstraZeneca-, illetve a Pfizer-vakcinából. A résztvevők alig 1,7 százaléka számolt be mellékhatásokról, amelyek enyhe fejfájást, izomfájdalmat és általános rossz közérzetet jelentettek – mondta el a kutatás egyik vezetője.
Ez sokkal alacsonyabb, mint ha a kérdéses oltásokból két dózist kaptak volna.
A kérdést pontosan e két vakcina esetében jelen pillanatban önkénteseken végzett klinikai tesztekkel Angliában is vizsgálják, emlékeztet az Index.
