A Föld lakóinak már jelenleg is 8 százaléka 65 évnél idősebb, s ez nem csak a medicinák iránti igényt tartja fenn, hanem együtt jár a felhasználás átstruktúrálódásával is, többek között a krónikus valamint a központi idegrendszer betegségeinek terápiája irányába. Ugyanakkor igen komoly erkölcsi dilemmák is felvetődnek, hiszen sokan képtelenek megfizetni akár a legolcsóbb gyógyszeres kezelést is. Ebből a szempontból erősen „lejt a pálya”, hiszen a Föld lakóinak több mint fele – 4-5 milliárd ember – fizetőképes kereslet hiányában „nem játszik” a gyógyszeripar szempontjából, fejtette ki egy közelmúltban megtartott konferencián Bodrogi József.
Az egészségügyi közgazdász szerint a közeljövőben elsősorban a legjelentősebb feltörekvő gazdaságokat tömörítő, úgynevezett BRIC országok – Brazília, Oroszország, India és Kína – előretörésével kell számolni. Ez a folyamat egyébként már korábban megindult, hiszen Kína 2006-ban az ötödik, alig hat évvel később, 2011-ben a harmadik helyre küzdötte fel magát a gyógyszerforgalmi rangsorban, ráadásul úgy, hogy ennek összeállítása során, Kína esetében csupán a kórházi felhasználás adatait vették figyelembe! Az előrejelzések szerint 2016-ra a négy említett állam a fenti lista első tíz helyezettje között lesz, mi több, Kína és Brazília ekkora megelőzi Németországot. Ami kontinensünket illeti, a legjelentősebb gyógyszerfelhasználó államok rangsorának – amelyet jelenleg az Egyesült Államok vezet, s ez az előrejelzés szerint még 2016-ban is így lesz – első húsz helyezettje között összesen 5 európai állam található: Németország, Franciaország, Olaszország, Nagy-Britannia és Spanyolország, illetve folyamatosan hátrébb csúszva – 2016-ra pont a huszadik helyre – Lengyelország.
A makrogazdasági meghatározottság miatt vélhetően a Földnek az a régiója lesz a világ gyógyszerpiacának epicentruma, ahol növekszik a gazdaság. Ezek pedig a BRIC országok, s ennek a gyógyszerpiacot illetően többféle következményével kell számolni. Egyrészt azzal, hogy az értékesítési kapacitás ezekre a területekre koncentrálódik, de szintén ide húzódik – a piac közelsége miatt – a gyártás is. Bodrogi József ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ezekben az államokban a növekvő gyógyszerkassza forrását többek között a magánfinanszírozás magas színvonalával teremtik elő, ami Indiában például 70,8, Brazíliában pedig 53 százalék.
Míg korábban egy milliárd dollárba került, ma már inkább a két milliárd dollárhoz közelít egy-egy új termék kifejlesztése, miközben csökken a kutatás-fejlesztés eredményessége. A cégek ugyanakkor keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel megtérülhetnek befektetéseik. Jelenleg összesen 3119 gyógyszer fejlesztésén dolgoznak, amelyek közel fele már fázis II. szakaszba érkezett.
Az országok más és más választ adnak a szigorodó és változó körülményekre. Európában és az Egyesület Államokban például egyértelműen szigorodnak a befogadási körülmények, a korábbiaknál lényegesen komolyabban veszik a költségvetési feltételeket. Ugyanakkor komoly problémát jelent a potyautas kérdés, hiszen ha mindenhol vonakodnak befogadni az újdonságokat, akkor ki téríti meg a befektető innovációra fordított költségét?
A vállalati stratégiákat illetően a közgazdász úgy véli, hogy végképp vegyes a kép. Vannak cégek, amelyek jelentősen, akár egyharmaddal is csökkentették K+F kiadásaikat, mások szűkítették kutatási kapacitásukat, máshol decentralizálták, egyes vállalatoknál pedig épp ellenkezőleg, centralizálták a kutatásra szánt erőforrásokat.
Az is jelentős mértékben befolyásolja a gyógyszeripar működését, hogy az elmúlt két esztendőben hihetetlen mennyiségű szabadalom járt le. Ezek össz forgalmi értéke eléri a 60 milliárd dollárt, s akad köztük olyan készítmény, amely egymaga 12 milliárdos forgalmat jelentett. A blockbuster korszaknak azonban mindenképp vége, mint ahogy Bodrogi szerint valószínűleg az akvizíciók – minél több cég felvásárolása a piaci részesedés növelése érdekében – ideje is lejárt. (A legnagyobb vállalat-felvásárlás értéke a magyar GDP háromnegyedét tette ki!)
| FDA figyelmeztetés |
| Igen komoly tényezővé vált a gyógyszerhamisítás, e téren további szigorítások várhatók. Az amerikai gyógyszerügynökség, az FDA egy figyelmeztetéséből derült ki tavaly, hogy az USA 19 onkológiai centrumába hamis gyógyszer került! |
A jelek szerint a gyógyszercégek az elmúlt években másfajta taktikát választottak, elsősorban költségeik csökkentésére fókuszálnak: klaszteresítettek, egyes feladataikat pedig – pénzügy, humán erőforrás, informatika, marketing – régiós szinten szervezik. Csodát pedig semmitől sem lehet várni. Az Egyesült Államokban úgy gondolták 16 milliárd dollár megtakarítást érnek el, ha a biosimilerek nagyobb teret kapnak a terápiákban. Mindebből azonban csak 600 millió dollár realizálódott.
Ami a hazai helyzetet illeti – benne Bodrogi József szerint Európa legbonyolultabb gyógyszerár-támogatási rendszerével, amelynek egyfajta revízióját, ésszerűsítését előbb-utóbb mindenképp el kell végezni – az egészségügyi kiadások az elkövetkezendő két évben várhatóan a jelenlegi szinten maradnak, s ez a gyógyszerkiadásokra is igaz. Vagyis annyi jut rájuk, mint idén.
