Szalóki Katalin igazgató, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) sajtóbeszélgetésén úgy vélte: amíg az új terápiák nem kerülnek a támogatási rendszerbe, addig az egyedi méltányossági eljárással bárki hozzájuthat azokhoz a készítményekhez, amiket az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyezett. Ugyanakkor a gyakorlatban a hozzájuk érkező információk szerint olykor nagyon lelassul, akadozik a folyamat.
Naponta 100-150, évente 22-25 ezer ilyen kérelem érkezik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőhöz (NEAK), ahol néhány szakember végzi az engedélyezést. S hiába is dolgoznak egyhuzamban ezek az emberek reggel héttől este hatig, nem győzik ezt a kérelemmennyiséget. Harsányi András, a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (META) elnöke szerint a látszat ellenére a NEAK munkatársai rendkívül hatékonyan és alázatosan végzik ezt a feladatot, de a rendszer így fenntarthatatlan.
Az új terápiák árát az egyedi méltányosság keretében gyakorlatilag a piac diktálja, hiszen nem történt meg a befogadás előtti áralku a biztosítóval, így emiatt is rendre túllépik a költségvetésben e célra meghatározott keretet. Tavaly a keret dupláját, összesen 47 milliárdot költött a NEAK az egyedi méltányosságú terápiákra. A helyzet tarthatatlanságát a kormányzat is felismerte, és a biztosítón lévő nyomást enyhítve, a jövőben kiszervezik a méltányossági kérelmekről szóló döntést.
A tavaszi ülésszak végén döntött a parlament arról, hogy januártól a tb-támogatással még nem rendelkező gyógyszerek egyedi méltányossági kérelmeinek elbírálását a kormány által létrehozandó Batthyány-Strattmann László Alapítványhoz delegálja. Bár ennek a szervezetnek 2025. januártól kellene működnie, az ehhez szükséges szabályokkal még adós a kormányzat.
(Borítókép: Arek Socha képe a Pixabay-en)
