Ez a bővülés nem csak azoknak a cégeknek jelenthet lehetőséget a növekedésre, amelyek gyártanak ilyen típusú gyógyszereket. Az alapanyagok beszállítói és előállítói is nagyot kaszálhatnak. És ott vannak még azok a szerek is, amelyek nem feltétlenül receptre kapható súlycsökkentők vagy vércukorszint-szabályozók, hanem akár orvosi felírás nélkül szedhető GLP-1 hatóanyagcsoportokat tartalmaznak, akár természetes formában. Ezekből leginkább az étrendkiegészítőket gyártó vállalatok profitálhatnak.

Jól példázza, hogy a gyógyszeripar számára mekkora bizniszt jelent az elhízás ellen való küzdelem alternatív formáinak elterjedése, ha utánakeresünk a Novo Nordisk nevű gyógyszergyártó vállalat tavalyi növekedésének. A GLP-1-gyógyszerek egyikének kifejlesztése a Novo Nordiskot Európa legértékesebb vállalatává tette, ami fontos gazdasági hatással járt a cég hazájára, Dániára nézve is. 

A Novo Nordisk több mint 570 milliárd dolláros piaci részesedése jelenleg nagyobb, mint a teljes dán gazdaság, jótékonysági alapítványa pedig kétszer akkora vagyonnal rendelkezik, mint a Gates Alapítvány.  

Dániai jövedelemadójuk tavaly 2,3 milliárd dollár volt,  hatalmas beruházásainak és fokozott termelésének köszönhetően a dán gazdaság csaknem 2 százalékkal bővült, ami több mint négyszerese az uniós átlagnak. A Novo Nordisk nélkül Dánia gazdasága szinte meg sem moccant volna, így lényegében kijelenthető, hogy végső soron a GLP-1 hatóanyagcsoport népszerűségének köszönhető a 2023-as látványos dán gazdasági növekedés. 

A Novo nagysága azonban veszélyeket is rejthet. Igaz, hogy a hatalmas növekedés az egész ország számára jelent bővülést, de, ha csökken a termelés vagy a bevétel és a vállalat visszaesik, akkor azt szintén mindenki érezni fogja. A közgazdászok ezt „Nokia-kockázatnak” nevezik, utalva a finn távközlési óriásra, amelynek a 2000-es évek első évtizedében kezdődő összeomlása az ország egész gazdaságát magával rántotta. „Ha a dán gazdaság növekedésének nagy részét továbbra is a Novo adja, akkor probléma lesz, ha a Novo profitáramlása zsugorodik” – hívta fel a figyelmet Herman Mark Schwartz, a Virginiai Egyetem politológusprofesszora, akinek a szakterülete az egyetlen cégtől aránytalanul függő kis országok kutatása. 

A Novo Nordisk piaci részesedése több mint háromszoros, az amerikai Eli Lilly, a következő generációs GLP-1-gyógyszer gyártója több mint ötszörös növekedést ért el. A két vállalat a hatalmas ugrást látva 9, illetve 11 milliárd dolláros kapacitásbővítést ütemezett be a GLP-1-hez kapcsolódóan, hogy képes legyen kielégíteni a várhatóan tovább szárnyaló keresletet. Az Eli Lilly egyébként a világ legértékesebb gyógyszeripari vállalatává vált 2024-re, miután képest volt megelőzni a Novot és a Johnson & Johnsont is, írja a Makronóm.

Borítókép: archív