Az adatok szerint az étrend-kiegészítők piaca globálisan több száz milliárd dolláros iparággá duzzadt. A fejlett országokban – így Európában és Magyarországon is – a lakosság többsége rendszeresen fogyaszt valamilyen készítményt. A trend hátterében a társadalom elöregedése mellett a poszt-pandémiás egészségtudatosság áll.

Gyógyszerészi szempontból aggasztó jelenség, hogy a fogyasztók jelentős része nem diagnosztizált hiányállapot, hanem egyfajta „általános megelőzési vágy” mentén vásárol. Az elemzés rámutat: egy tabletta bevétele a legegyszerűbb, kényelmi megoldásnak tűnik a bizonytalan egészségügyi környezetben, ami gyakran vezet a készítmények kontrollálatlan halmozásához.

A magyar adatok azt mutatják, hogy a szezonalitás (ősz-tél) továbbra is meghatározó, de egyre szélesebb az az öntudatos réteg, amely egész évben költ étrend-kiegészítőkre. A költségek azonban drasztikusan emelkedtek:

Egy komplex, havi vitaminszükségletet fedező kosár ára ma már egy kisebb élelmiszer-bevásárlás összegével vetekszik, ráadásul a fogyasztók egyre nehezebben igazodnak el a robbanásszerűen bővülő kínálatban, hangzik el a CHART by Pénzcentrum legújabb epizódjában.

A patikai gyakorlatban ez a „piaci robbanás” kettős kihívást jelent. Miközben a kereslet stabil bevételi forrást biztosít, a gyógyszerészi gondozás szerepe soha nem volt ennyire fontos. A szakember feladata, hogy gátat szabjon az indokolatlan polipramáziának, és felhívja a figyelmet az étrend-kiegészítők és a vényköteles gyógyszerek közötti lehetséges interakciókra.

A vitaminvásárlás mára „bizalmi termékből” tömegcikké vált. Ebben a környezetben a gyógyszerész az utolsó hiteles szűrő, aki képes az ár-érték arány és a biológiai hasznosulás alapján racionális mederbe terelni a lakossági fogyasztást.

Borítókép: archív/123rf