Mi lehet az oka a nem megfelelő fájdalomkezelésnek?

Az onkológiai fájdalmak gyakran alulkezeltek, amelynek hátterében több tényező is állhat. A leggyakoribbak:

Az orvosok vonakodhatnak kérdezni a fájdalmakról és kezelést rendelni azokra.
Valójában az onkológiai területen dolgozóknak minden vizit alkalmával rá kellene kérdeniük a páciensek fájdalmaira. Ugyanakkor néhányan nem ismerik mélységében a fájdalomkezelés lehetőségeit, és nem akarnak hibázni e téren. Ugyanakkor – tekintve az opioid használat körüli megfontolásokat –, sokan tartanak az ilyen típusú gyógyszerek elrendelésétől, holott megfelelő körültekintéssel alkalmazva ezek segíthetnek a komoly fájdalmak leküzdésében.

A betegek tartanak attól, hogy a fájdalmaikról beszéljenek.
Meglepően sokan érzik úgy, hogy nem „zavarhatják” az orvost a fájdalmaik említésével és félnek bevallani, hogy a fájdalmaik erősödtek, miközben a megfelelő fájdalomcsillapítás még erőt is adhat a további gyógyuláshoz. 

A betegek félnek attól, hogy az opioid gyógyszerek függőséget okoznak.
Azoknál az onkológiai betegeknél, akiknek fájdalmaik miatt opioidokra van szükségük, valójában nem a függőség jelent veszélyt, hanem az esetleges tolerancia kialakulása. Ez azt jelenti, hogy már csak nagyobb dózis képes valós hatást kifejteni, de a tolerancia nem jelent függőséget! 

Az opioidok nagyon hatékony és erős szerek, de ezeknél is előfordulhat, hogy egy idő után növelni kell az adagot a megfelelő hatáshoz – mondja Pádi Éva. – Ugyanakkor ezek a szerek bizonyos esetekben nem is alkalmazhatók. Gyerekeknél, időseknél, más betegséggel is küzdő személyeknél mindenképpen mérlegelni kell a lehetséges alternatívákat. Ugyancsak figyelnünk kell rá, hogy más fájdalomcsillapítókkal együtt szedve milyen hatást válthatnak ki. Az alkoholfüggők, nyugtatót, altatót, antidepresszánst, antihisztamint vagy más gyógyszert szedők esetében ügyelni kell arra, hogy ezek együttes szedése az opioidokkal olyan következményekhez vezethet, mint gyengeség, légzési nehézség, zavartság, szorongás vagy komolyabb állapotok. Mindezek miatt természetesen ezek az erős fájdalomcsillapítók receptkötelesek, rendszeres ellenőrzést igényelnek és nagyon fontos a betegek felvilágosítása is a biztonságos használatukról. 

Vannak, akik attól félnek, a fájdalomcsillapítástól kábultak lesznek, nem lesznek képesek megfelelően kommunikálni. Valóban jelentkezhetnek mellékhatások, különösen egy erős fájdalomcsillapító alkalmazásának kezdetekor, de ezeken is lehet segíteni. Egyrészt ki kell kísérletezni a megfelelő adagolást, másrészt az elkerülhetetlen mellékhatások kezelésére is vannak megoldások.

Fontos, hogy beszéljünk a fájdalomról

A legfontosabb, hogy a betegek tudják: nem kell elviselniük a komoly fájdalmakat, merjenek segítséget kérni – hangsúlyozza Pádi Éva, a Fájdalomközpont onkológusa, az onkológiai fájdalmak csillapításának specialistája. – A leghasznosabb, ha előre megfogalmazzák, milyen erősnek, milyen típusúnak érzik a fájdalmat, megfigyelik, vannak-e helyzetek, amelyek felerősítik vagy tompítják a fájdalmat, milyen fájdalomcsillapító módszerek váltak be eddig és melyek nem. A legpraktikusabb, ha 1-től 10-ig terjedő skálán helyezik el az adott fájdalmat. Arról is be kell számolni, ha az orvos által rendelt fájdalomcsillapító kezelés nem vált be vagy nem volt elég hatékony, és ha nem történik változás, érdemes több irányból is segítséget kérni. Az onkológiai betegeknél különösen lényeges, hogy ne teljen fájdalomban és szorongásban minden napjuk és hogy olyan minőségű életet éljenek, amelyben elég erejük van a gyógyulásra.

Fotó: Pharma Tribune/AdobeStock