A szakmai közvéleményt és a sportvilágot is foglalkoztatja a kérdés: vajon a GLP-1 receptor agonisták csoportjába tartozó készítmények megjelennek-e a 2028-as Los Angeles-i olimpia tiltólistáján? A WADA tudományos igazgatója, Olivier Rabin megerősítette, hogy a szervezet monitorozza ezen anyagok sportban való előfordulását és az esetleges visszaélések mintázatait, írja a Telex.

Ahhoz, hogy egy hatóanyag felkerüljön a tiltólistára, a WADA kódexe szerint az alábbi három feltételből legalább kettőnek teljesülnie kell:

Teljesítményfokozó hatás: Tisztességtelen előnyhöz juttatja-e a sportolót?

Egészségügyi kockázat: Veszélyezteti-e a versenyző testi épségét?

A sport szelleme: Sérti-e a tiszta verseny elveit?

A döntés várhatóan 2026 végén vagy 2027 folyamán születik meg, miután a szervezet megvizsgálja a fiziológiai hatásokat és a sportolói mintákat.

A szakértők szerint elsősorban az állóképességi sportágak képviselői, a súlycsoportos versenyzők, valamint az esztétikai szempontokat is pontozó sportágak (pl. torna, műkorcsolya) érintettek. A gyors súlycsökkenés ugyanis drasztikusan javíthatja a teljesítmény-súly arányt, ami közvetlen versenyelőnyt jelenthet.

Mivel ezek a szerek drasztikusan elnyomják az éhségérzetet, a sportolóknál fennáll a relatív energiahiány veszélye. A nem megfelelő kalória- és tápanyagbevitel miatt az izomzat regenerációja lelassul, ami hosszú távon fizikai leépüléshez, izomvesztéshez és fokozott sérülésveszélyhez vezethet.

A kérdéskört bonyolítja, hogy a hatóanyagcsoportot alapvetően anyagcsere-betegségek kezelésére fejlesztették ki. Várhatóan jelentősen megnő majd a gyógyászati mentességi engedélyek (TUE) iránti kérelmek száma azon sportolók részéről, akiknél orvosilag indokolt a terápia.

További kihívást jelent az ellenőrzésben, hogy míg eddig csak szubkután injekcióként voltak elérhetők, hamarosan megjelennek a per os formulák is, ami még szélesebb körű és nehezebben kontrollálható alkalmazást tesz lehetővé.