A hosszú távú kognitív funkciókra gyakorolt hatásáról azonban hiányoznak a nagyszabású klinikai vizsgálatokból származó bizonyítékok. Ezt a hiányt pótolta egy nemzetközi kutatócsoport tanulmánya, amely végeredményben megkérdőjelezi a ginkgo eddig vélt agyműködés-javító hatását, írja a lap.
A szakemberek elkészítették a páfrányfenyő eddigi egyik legátfogóbb értékelését. Nagy orvosi adatbázisok és klinikai vizsgálatok anyagainak átfésülése után 82 jelentős, több mint tízezer résztvevővel végzett kutatás adataival foglalkoztak.
A vizsgálat során külön elemezték a kognitív panaszokkal küzdő, de hivatalos diagnózis nélkülieket, a szklerózis multiplexszel és kognitív problémákkal küzdő résztvevőket, illetve az enyhe kognitív károsodással, valamint demenciával diagnosztizált személyeket. A Ginkgo biloba hatását placebóval és más terápiákkal mérték össze.
A szisztematikus áttekintés után nem jutottak egyértelmű eredményre a demenciával diagnosztizáltak esetében. Náluk a hat hónapos ginkgokezelés javította ugyan az általános állapotot és a kognitív funkciókat a placebóhoz képest, azonban ez a hatás inkább rövidebb távúnak bizonyult. Az enyhe kognitív károsodásban szenvedőknél viszont nem volt javulás a hat hónapos ginkgoszedés után. Azoknál, akik szklerózis multiplexhez kapcsolódó agyműködésbeli problémákkal néztek szembe, ugyancsak nem hozott érdemi javulást a gondolkodási készségekben a táplálékkiegészítő több hónapos szedése.
(Fotó: Markus Distelrath képe a Pixabay-en)
