A Kaliforniai Riverside Egyetem nagyszabású, több mint 246 ezer főt vizsgáló kutatása kifejezetten az 50 év feletti, ateroszklerózisos szív- és érrendszeri elváltozásban szenvedő betegek körében elemezte a védőoltás hatásait.

A vizsgálat során párosított, demográfiai és egészségügyi szempontok alapján egyensúlyozott csoportok összehasonlítása drámai különbségeket mutatott az oltottak javára az első évben. A súlyos szívbetegség kockázata 46, a szívroham valószínűsége 32, a stroke kockázata 25, a szívelégtelenség kialakulásáé pedig 25 százalékkal csökkent. Az összhalálozás esetében (bármely okból) 66 százalékos csökkenést regisztráltak.

A kutatók fő hipotézise szerint a vakcina hatásossága a véralvadási folyamatok szabályozásával hozható összefüggésbe. A Varicella zoster vírus újraaktiválódása elősegítheti a vérrögök képződését az agyi és szívkoszorúerekben. A már eleve beszűkült artériákkal rendelkező, ateroszklerózisos betegeknél ezek a thrombusok kritikus eseményeket válthatnak ki, amelyet a vakcina a fertőzés megakadályozásával küszöböl ki.

Robert Nguyen kutatásvezető a kardiovaszkuláris kockázatcsökkenést a dohányzás abbahagyásának jótékony hatásához hasonlította, külön kiemelve, hogy a legnagyobb kockázatú populációban a védőhatás még kifejezettebb lehet, idézi a hvg.hu.

A tanulmány nagymintás, statisztikailag szigorú adatfeldolgozása alátámasztja a megfigyelések megbízhatóságát. Mivel megfigyeléses vizsgálatról van szó, a „szelekciós torzítás” lehetősége (az egészségtudatosabb páciensek választják az oltást) nem zárható ki teljesen. Emellett a vizsgálat egyelőre csak az oltást követő első évre fókuszál; a hosszú távú védettség mértéke további kutatásokat igényel.

Az övsömör elleni védőoltás az érrendszeri betegséggel élő, 50 év feletti páciensek számára – a magas költségek ellenére is – egy fontos preventív eszköz lehet, amely jelentősen csökkentheti a súlyos, életveszélyes kardiovaszkuláris események kockázatát.

Borítókép: adobestock/archív