Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az egyik legfenyegetőbb egészségügyi probléma a világon. Akkor lép fel. amikor a mikrobák (baktériumok, vírusok, élősködők és gombák) ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel korábban kezelték őket, és a terápiáknak emiatt csökken vagy egyenesen megszűnik a hatékonyságuk.
Az antimikrobiális szerek (antibiotikumok, vírus- és gombaölők) túlzottan gyakori vagy nem elég körültekintő használata világszerte felgyorsította az AMR terjedését. Ökölszabályként elmondható: minél szélesebb és gyakoribb egy antibiotikum alkalmazása, annál nagyobb arányban vannak jelen multirezisztens (a gyógyszeres kezelésnek ellenálló) baktériumok.
Szinte minden baktérium-antibiotikum-kombinációra igaz, hogy jelentősen növekszik az EU-ban a fertőzések és a fertőzésre visszavezethető halálesetek száma. Ez utóbbiak közel 40 százalékát olyan rezisztens baktériumok okozzák, melyek a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal szemben is ellenállóak. Az adatok szerint a halálesetek több mint hetven százaléka a kórházi ellátáshoz köthető.
„Magyarországon speciális a helyzet: itt a kórházi adatok nemzetközi összehasonlításban is alacsony antibiotikum-fogyasztást mutatnak, mégis magas az antibiotikum-rezisztencia – mondta Ludwig Endre infektológus professzor. A Dél-Pesti Centrumkórház Országos Hematológiai és Infektológiai Intézete korábbi tudományos igazgatója szerint ennek alapvetően két oka van. Egyrészt azt a keveset, amit használunk, nem alkalmazzuk szakszerűen. Például Magyarországon arányaiban túl sok széles spektrumú antibiotikum fogy a célzottabban használható, szűk spektrumú antibiotikumokkal szemben. Ez összefügg az orvosok gyógyszerelési szokásaival, de azzal is, hogy kevés mikrobiológiai vizsgálat történik. A másik ok a hatékony infekciókontroll hiánya.“
A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemnek lényegében három fő eleme van: a megfelelő antibiotikumok kiválasztása és helyes alkalmazása, az egészségügyi ellátás újraszervezése és folyamatos infekciókontroll, valamint új gyógyszerek fejlesztése és elterjesztése.
A multirezisztens kórokozókkal szembeni küzdelemben kiemelten fontos az antibiotikumok túlhasználatának csökkentése. Az EU-ban egységes elv mentén kezelik a humán- és az állategészségügyi, valamint a környezeti szempontokat. Az Európai Gazdasági Térségben az antimikrobiális szerek mintegy kétharmadát az élelmiszer-termelési célú állattenyésztésben használják fel. Míg 2011 és 2016 között húsz százalékkal csökkent az ilyen szerek állatgyógyászati célú értékesítése, a humán egészségügyben a csökkenés kisebb mértékű, és országonként is nagy a szórás, írja a hvg.hu.
Borítókép: archív
