Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) évente 20 milliárd forintot, azaz a gyógyszerkassza hét százalékát költi a 150–170 ezer inzulinra szoruló beteg támogatására. A Népszabadság számításai alapján körülbelül 69 ezren használtak a 2012-es szigorítás előtt analóg inzulint. A hivatal sajtóosztálya szerint eddig az ilyen inzulinterápiára szoruló betegek ötöde, azaz valamivel több, mint 14 ezer beteg kényszerült terápiaváltásra, mert nem tudta az elvárt szénhidrát-anyagcsere-értéket hozni.

Az egészségbiztosító adatai szerint a váltásra kényszerülők kisebb hányada (18 százaléka), összesen 2600 beteg ugyanakkor ragaszkodott a korszerű inzulinjához, és vállalta a borsosabb térítési díjat. Az ő magatartásukat magyarázhatja, hogy az analóg inzulinnal élhetőbb a cukorbeteg élete, nem kell szigorúan mindig ugyanabban az időpontban ennie, és lazábban veheti azt is, hogy mikor, mit eszik, mint akkor, ha a másik inzulint kapja.

Az inzulinos betegek aránya az elmúlt két évben, azaz a rendelet megszületése óta 15 százalékkal növekedett, miközben a készítmény támogatására fordítható összeg másfél milliárddal lett kevesebb. A szigorításnak köszönhetően évente mintegy másfél milliárddal költ kevesebbet az egészségbiztosító a drágább, de a cukorbeteg szempontjából komfortosabb életmódot biztosító analóg inzulinokra. Az így megtakarított összegből azonban egymilliárdot vissza kell tenni a váltásra kötelezett humán inzulinokra szorulók gyógyszerére. A maradék 500 millió a közkassza nyeresége, melyből az OEP szerint más betegek terápiás lehetőségeit bővíti, írja a lap.