Közel egy éve lépett hatályba az ágazati törvény módosítása, amely a gyógyszergyártók számára szállítási kötelezettséget ír elő, ha a megrendelő nagykereskedő vállalja, hogy a termékeket Magyarországon értékesíti. A kormány nem titkolt célja ezzel az volt, hogy a kisebb piaci részesedéssel rendelkező nagykereskedők is be tudjanak szerezni gyógyszereket, így erősítve a hazai ellátás biztonságát. A piaci szereplők számos kérdéssel szembesültek a törvény alkalmazása során, a rendelkezések megszegése pedig akár félmilliárd forint bírságot is jelenthet, írja a lap.
A nagykereskedők dolga is nehezebb lett idén januártól, azóta ugyanis írásban kell nyilatkozniuk arról, hogy pontosan milyen gyógyszert, mekkora mennyiségben kívánnak megrendelni. A módosítás értelmében a gyógyszercég nem köteles általános szállítási keretszerződést kötni a nagykereskedővel, csak akkor, ha konkrét megrendelést kap – a kereskedőnek pedig ebben meg kell jelölnie, hogy várhatóan mikor adja tovább a gyógyszereket hazai gyógyszertáraknak vagy egészségügyi intézményeknek.
A visszaélések elkerülése érdekében a nagykereskedő is fokozott ellenőrzésekre számíthat, ezért köteles hozzájárulni ahhoz, hogy nyilatkozatát a szállító megküldje a hatóságnak (a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetnek). A nagykereskedőnek ráadásul az ilyen tételekről külön nyilvántartást kell vezetnie, így a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a gyógyszereket valóban Magyarországon adta-e tovább. A szállítási szerződésbe is be lehet iktatni olyan szerződéses garanciákat, amelyek elősegítik, hogy a nagykereskedő valóban a törvényt betartva adja el a gyógyszereket itthoni szolgáltatóknak.
Sok esetben a nagykereskedő kisebb tételű kiszolgálása is logisztikai problémákat okozhat a gyógyszercégeknek, egy új nagykereskedő bevonása pedig akár hónapokat is igénybe vehet a megfelelő átvilágítás és a szerződéskötés miatt.
