Napi százezer kilométert tesznek meg a hazai gyógyszer-nagykereskedők autói, amelyek mindennap kétszer szállítanak a mintegy 2250 magyarországi patikába az engedélyezett, csaknem tizenötezer különféle készítményből. Ugyanakkor a gyógyszergyártók és a gyógyszertárak között ingázó nagykereskedőket is sújtják a kedvezőtlen gazdasági folyamatok, amire mihamarabbi megoldást várnak a kormánytól.
A mostani gazdasági helyzettől független, már-már krónikusnak mondható problémája a gyógyszer-nagykereskedőknek, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő által támogatott gyógyszerek nagykereskedelmi árrése folyamatosan csökken – nyilatkozták a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetségének vezetői a Világgazdaságnak. Feller Antal elnök elmondta, ez az árrés jelenleg 5 százalék körüli, szemben az öt évvel ezelőtti 6 százalékkal. Ezzel párhuzamosan a szektorszintű árbevétel-arányos nyereség is csökkenő tendenciát mutat, hiszen míg egy évtizeddel ezelőtt 2,3-2,4 százalékos szinten volt a fejlesztésekre, beruházásokra fordítható eredményük, addig ma mindössze 1,4 százalék az aránya – tette hozzá Kaló Tamás alelnök.
Magyarázatuk szerint e csökkenés oka egyértelműen az, hogy a támogatott gyógyszerek kis- és nagykereskedelmére egy olyan rendelet vonatkozik, amely ugyan előírja az alkalmazható maximális árrés mértékét, ám ezt a jogszabályt idestova húsz éve nem valorizálták. Márpedig az árrés mértéke a készítmények termelői árától függ – minél drágább az orvosság, annál kisebb az árrés –, így paradox módon, az értékkövetés elmaradása miatt ahogy nő a gyógyszerek átlagára, a gyógyszer-nagykereskedők relatív fedezete úgy csökken.
Míg a nyereség zsugorodik, addig az utóbbi egy évben a nagykereskedők költségei – sok más ágazatéhoz hasonlóan – jócskán megemelkedtek. „Bár folyamatosan optimalizálunk, az eszközeink mára gyakorlatilag elfogytak” – mondta Kaló Tamás, aki a Phoenix Pharma Zrt. vezérigazgatójaként vesz részt a szövetség irányításában. A gyógyszer-nagykereskedők költségstruktúráját három fő komponens határozza meg: az üzemanyag-, a bér- és az energiakiadás. Az üzemanyagok terén az egy esztendővel ezelőtti helyzethez képest 75 százalékos költségnövekedést voltak kénytelenek elkönyvelni a piac szereplői. Ráadásul – mint arra a Hungaropharma Zrt.-t vezető Feller Antal rámutatott – az autóik jóval többet fogyasztanak a hagyományos járműveknél, hiszen a raktáraktól egészen a patikákig a szigorú előírásoknak eleget téve, megfelelő hőmérsékleten kell szállítaniuk a készítményeket, ami mind nyáron, mind télen – hajnali indulásnál például a raktér előmelegítése – nagy kihívás.
Eközben ebben a szektorban szintén erős a bérnyomás, ami miatt további 15-20 százalékos költségnövekedést kell kalkulálniuk a munkaadóknak, akik mintegy 2500 embert foglalkoztatnak, s ebben még nincsenek is benne a jellemzően alvállalkozóként dolgozó gépkocsivezetők. Emellett öt-hatszoros energiaár-emelkedés is sújtja a nagykereskedőket, akiknek a raktáraiban komoly hűtés- és fűtéstechnológiai megoldásokat kell alkalmazni ahhoz, hogy a gyógyszertárolással kapcsolatos követelményeknek meg tudjanak felelni.
A helyzetüket az sem segíti, hogy a szektor szereplőinek a számításai szerint jövőre stagnál, rosszabb esetben csökken majd a gyógyszertári forgalom, mivel a magas infláció miatt várhatóan mérséklődni fog a betegségmegelőzési készítmények iránti kereslet is.
