Megjelent Németország gasztroenterológiai, infektológiai, mikrobiológiai és utazásorvostani szakmai szervezetinek a Robert Koch Intézettel közösen megalkotott konszenzus alapú irányelve (S2k-Leitlinie Gastrointestinale Infektionen und Morbus Whipple), amelyben a gasztrointesztinális fertőzések kezelésére vonatkozó legfrissebb ajánlásokat összegzik.
Kinek adható loperamid?
A motilitásgátló szerek – így a loperamid – a hasmenéssel társuló súlyos kórképek esetén általánosságban nem ajánlottak. Az irányelv alapján a nem komplikált hasmenéses esetekben a loperamid rövid ideig alkalmazható, de nem elsőként választandó gyógyszer. Salmonella, Shigella, Campylobacter, Entamoeba speciesek vagy Clostridium difficile okozta fertőzések esetén viszont nem szabad loperamidot adni, és figyelembe kell venni, hogy a véres széklet és a láz a loperamid kontraindikációi között szerepel. Bélelzáródás vagy toxikus megacolon (a vastagbél tágulata, ami a colitis ulcerosa súlyos akut szövődménye lehet), valamint az antibiotikum-terápiával összefüggő hasmenéses esetekben szintén kerülendő e hatóanyag. Fontos továbbá, hogy az új német szakmai irányelv 12 éves kortól javasolja a loperamidtartalmú gyógyszerek alkalmazását, és hangsúlyozzák, hogy ha a panaszok két nap elteltével nem javulnak, orvoshoz kell fordulni.
Alternatívát kínál a racekadotril
A hasmenés kezelésében a motilitásgátló terápia alternatívája lehet az enkefalináz enzimet gátló racekadotril, ami az akut hasmenéssel járó hiperszekréciót mérsékli, miközben a bélmotilitást nem gátolja.
Az akut hasmenés kezelésében gyakran alkalmazott egyéb hatóanyagokat, köztük az aktív szenet, a csersavtartalmú készítményeket, a mirhát, illetve az egyes országokban népszerű almaport – kontrollos klinikai vizsgálatok hiányában – nem ajánlja a németországi irányelv.
Legfontosabb teendő az elektrolitpótlás
A szakemberek szerint az akut hasmenéses panaszok kezelésében a legalapvetőbb feladat a megfelelő mértékű folyadékbevitel. A szervezet által elvesztett folyadék pótlására a legalkalmasabbak a glükóz alapú elektrolitoldatok. Közülük a legismertebb a WHO előirata szerinti vizes rehidráló oldat (13,5 g/l glükóz, 2,6 g/l nátrium-klorid, 1,5 g/l kálium-klorid és 2,9 g/l nátrium-citrát). A natúr gyümölcslé, a vezetékes víz vagy a limonádé kevésbé megfelelőek a folyadékpótlásra, mivel ezek vagy túl sok cukrot tartalmaznak, vagy túl kevés és nem megfelelő arányú sót juttatnak a szervezetbe. A súlyos esetektől eltekintve az orális rehidráció preferált az intravénás folyadékbejuttatással szemben.
Kell-e antibiotikum bakteriális hasmenés esetén?
| Nem célszerű antibiotikumot adni Campylobacter, Yersinia és E. coli okozta enteritis esetén. Enterohaemorrhágiás E. coli (EHEC) fertőzés esetén sem biztos, hogy az antibiotikumok kedvezően befolyásolják a betegség lefutását. Ellenben Shigella okozta gasztroenteritis esetén – a betegség súlyossá válásának megelőzése érdekében – rezisztenciatesztet követően javasolt antibiotikumot rendelni. A Salmonella-fertőzések egyes eseteiben és az utazásos hasmenések egy részénél ajánlott a mikrobaellenes szerek szedése. |
Az akut hasmenések mintegy 90 százaléka fertőzéses eredetű. Bár igazoltan bakteriális fertőzések esetén ésszerűnek tűnhet az antibiotikum-kezelés, a gasztroenterológiai, emésztési- és anyagcsere-betegségekkel foglalkozó német szakmai kollégium (Deutsche Gesellschaft für Gastroenterologie, Verdauungs- und Stoffwechselkrankheiten, DGVS) mégis óva inti az orvosokat az antibiotikum rendelésétől. Az antibiotikumok szedése még a kórokozó ismeretében is alig rövidíti le a gyógyulás idejét – magyarázzák a mikrobaellenes szerektől való tartózkodásukat. Rámutatnak, hogy egyes esetekben az antibiotikumok szedése akár káros is lehet, mivel a természetes bélflóra megzavarása miatt Clostridium difficile fertőzés léphet fel.
(Forrás: Pharmazeutische Zeitung)
