Kanadai kutatók egy csoportja most viszont igazolta, hogy egy ilyen védőoltás valóban hatékony lehet, sőt a daganatellenes orvoslás egyik legjelentősebb nem invazív és költséghatékony eszköze lehet, írja a PharmindexOnline a Science Translational Medicine nyomán.

A felfedezés jelentős áttörést hoz a daganatellenes vakcina kifejlesztésére tett erőfeszítések sorában, amelyben világszerte számos kutatócsoport részt vesz. A kanadai kutatók sikere ugyanakkor abban egyedülálló, hogy ők egy teljesen új területen keresték a megoldást: a nem kódoló DNS volt a kutatásuk középpontja.

2000-ben és 2005-ben számos kísérletet végeztek, amelyek igazolták, hogy a T-limfociták képesek felismerni és elpusztítani a tumorsejteket. „Minél hosszabb ideig infiltrálják a limfociták a daganatot, annál hosszabb lesz a beteg túlélése” – mondta a kutatócsoport vezetője.

A T-limfociták a sejtek felszínén található antigének alapján ismerik fel a tumorokat, viszont az immunrendszer megfelelő stimulációja nélkül az immunrendszer nem pusztítja el a daganatos sejteket. Ennek a problémának a megoldására a kutatások azt tűzték ki célul, hogy azonosítsák azokat a tumorspecifikus antigéneket, amelyek felismerése megfelelő hatékonyságú immunválaszt tesz lehetővé. Mivel ezek az antigének génhibák eredményeként jelennek meg, több kutatócsoport is próbálta megtalálni a DNS-nek azt a szakaszát, ami az antigének kódolásáért felelős, sajnos sikertelenül.

„A DNS-nek ez a szakasza a humán genomnak csupán 2 százalékát teszi ki. A nem kódoló DNS-szekvenciák kialakulásának hátterében lehet a DNS metilációja, ami befolyásolja a génexpressziót. A kutatásainak a DNS-nek erre a nem kódoló részére fókuszáltuk, ami becslések szerint az összes DNS 98 százalékát teszi ki.”

Különböző daganattípusokkal beoltott egereken a kutatóknak sikerült számos olyan antigént azonosítani, amelyek a DNS nem kódoló szakaszából származtak, és amelyek közül sok az adott daganattípusra is specifikus volt, és a különböző tumorok esetében pedig egyaránt megtalálható volt. Ez a lehetővé tette egy olyan vakcina kidolgozását, amelyet az azonosított antigéneket tartalmazó leukémia sejtekből fejlesztettek ki és a kísérleti állatoknak beadva rendkívül ígéretes ereményeket tapasztalatak.

Ugyanezeket az antigéneket emberekben is sikerült azonosítani, ami a kutatás vezetője szerint megnyitja az utat olyan vakcinák kifejlesztése előtt, amelyekkel a leukémia és a tüdőrák gyógyítható lehet.