A BMJ Open-ben közölt amerikai vizsgálatban több mint 10.000 temazepamot vagy hasonló altatót szedő személyt hasonlítottak össze 23.000 másik személlyel, akik azonban nem alkalmaztak ilyen szereket.

A szakértők szerint, bár ez az eredmény egy potenciális veszélyforrásra hívja fel a figyelmet, az altatók károsító hatása egyelőre nem bizonyított. Óvják a betegeket attól, hogy megrémüljenek vagy abbahagyják a gyógyszerszedést – azt tanácsolják, hogy ha a beteg aggódik, beszélje meg a kérdést orvosával vagy gyógyszerészével.

Az Egyesült Királyságban érvényben levő irányelvek szerint az altatókat csak rövid ideig ajánlott használni, mivel tolerancia alakulhat ki és fennáll a dependencia veszélye is. Az irányelvek azonban a megnövekedett halálozási kockázatról nem tesznek említést, noha korábban már más vizsgálatok is rámutattak erre a veszélyre. A Gyógyszereket és Egészségügyi Termékeket Szabályozó Hatóság úgy nyilatkozott, meg fogja fontolni a legutóbbi vizsgálat eredményeit és azt, hogy ennek alapján kell-e változtatni az irányelveken.

Az altatók szedése igen elterjedt Angliában: 2010-ben 2,8 millió doboz temazepamot, és majdnem 5,3 millió doboz zopiclone-t írtak fel, s kisebb, de nem elhanyagolható mennyiségű zolpidemet és zaleplont.

A legutóbbi vizsgálatban valamennyi, az Egyesült Királyságban is használt altatót vizsgálták: a benzodiazepineket (temazepam, diazepam), a nem-benzodiazepineket (zolpidem, zopiclone, zaleplon), a barbiturátokat és a szedatív antihisztaminokat.

Az USA-beli wyomingi és kaliforniai kutatók eredményei szerint két és fél év alatt 4,6-szor nagyobb volt a halálozási arány azokban, akik ilyen gyógyszereket szedtek, mint az altatókat nem használókban. Az altatós csoportban minden 16. személy meghalt a követési idő alatt, míg a nem altatós csoportban csak minden 80. A megnövekedett kockázat nem függött össze más egészségügyi tényezőkkel, például a szív- vagy tüdőbetegségekkel, a dohányzással, az alkoholfogyasztással – mindezeket a kutatók a lehető legalaposabban megpróbálták kizárni. Jelenleg nincs válasz arra a kérdésre, hogy az altatók szedése miért jár együtt a halálozás növekedésével.

Felmerülhet, hogy az altatók éberségcsökkentő hatása miatt gyakrabban esnek el az emberek és nagyobb a balesetek valószínűsége; hogy az altatók megváltoztatják alvás közben a légzés mintázatát; és korábban már kimutatták azt, hogy az altatót szedőkben nagyobb az öngyilkosság kockázata. A mostani vizsgálatban úgy látszott, hogy a legnagyobb adag altatót fogyasztókban nagyobb a rák kockázata is.

A kutatók szerint még rövid ideig sem lenne szabad szedni az altatókat, mert azok csekély jó hatása nem indokolja, hogy szedőik komoly kockázatoknak legyenek kitéve.

A többi szakértő azonban visszafogottabb. Malcolm Lader professzor, a londoni King's College munkatársa szerint meg kell ismételni a vizsgálatot egy másik nagy mintán, s addig várni kell az ítéletalkotással. Semmiképpen sem tartaná jónak, ha az emberek abbahagynák az altatók szedését és hosszú ideig álmatlanságban szenvednének emiatt. Nina Barnett, a Királyi Farmakológiai Társaság tagja pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az altatószedés és a nagyobb halálozás együttjárása nem jelenti azt, hogy az altatók felelősek a halálozásért.