A javaslat alapján a jövőben a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) venné át az egyedi méltányossági gyógyszertámogatási kérelmek elbírálását végző Batthyány-Strattmann László alapítvány feladatait.

Kormány: azért kell most dönteni, mert a betegek nem várhatnak

Porpáczy Krisztina, az Egészségügyi Minisztérium alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkára előterjesztőként felszólalva azt mondta, hogy kevés olyan indítvány került a parlament elé, ami ennyire közvetlenül érinti a legsúlyosabb állapotú betegek mindennapjait. Hangsúlyozta, arról döntenek, hogy ezek az emberek időben hozzájuthatnak-e azokhoz a gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz, amelyek megmenthetik vagy meghosszabbíthatják az életüket.

A politikus kijelentette, hogy az egyedi méltányossági gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatások rendszerének folyamatossága nem függhet intézményi bizonytalanságoktól, személyi változásoktól vagy működési zavaroktól.

A Batthyány-Strattmann László alapítvány létrehozásáról az előző kormány döntött, de az elmúlt másfél év tapasztalati alapján ez az intézményi modell nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket - jelentette ki. A mostani javaslat tehát nem egy működő rendszer megszüntetéséről, hanem egy olyan konstrukció kijavításáról szól, ami a gyakorlatban nem tudta teljesíteni azokat a feladatokat, amelyeknek az elvégzésére létrehozták - érvelt a felszólaló.

Az alapítvány problémáit sorolva Porpáczy Krisztina arról beszélt, hogy a működést visszatérő problémák kísérték, az alapítvány nem rendelkezett azokkal a finanszírozási eszközökkel és árkontroll-mechanizmusokkal, amelyekkel a NEAK igen, illetve a működés személyi döntésektől vált függővé. Az államtitkár továbbá a szakmai felelősségi és visszacsatolási rendszer hiányát is megemlítette.

A betegek érdekeit legjobban szolgáló, szakmailag megalapozott és pénzügyileg fenntartható rendszer hosszú távon leginkább a NEAK keretein belül biztosítható - hangoztatta. A bioetikus bevonása nem formális kiegészítés lesz, hanem zárt keretek között meghozott nehéz döntések felelős szakmai támogatást fogja jelenteni - tette hozzá.

A törvény egyetlen pácienstől sem von el jogosultságot, nem szűkíti az egyedi méltányosságok lehetőségét, és nem csökkenti a támogatások körét - hívta fel a figyelmet.

Azért kell most dönteni, mert a betegek nem várhatnak - érvelt az államtitkár.

Vezérszónoki felszólalások

Tisza: a javaslattal visszaállítják az állami felelősséget az egyedi méltányossági támogatás elbírálásában

Nagy Márta, a Tisza vezérszónoka emlékeztetett, hogy korábban is szorgalmazták a méltányossági alapú gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-támogatás jelenlegi rendszerének felülvizsgálatát, igazságosabbá, átláthatóbbá tételét.

Felidézte: a Batthyány-Strattmann László Alapítványt a Fidesz-kormány hozta létre, hogy egyedi méltányossági támogatást nyújtson azoknak a betegeknek, akiknek olyan gyógyszeres kezelésre vagy nagy értékű gyógyászati segédeszközre van szükségük, ami szakmailag indokolt, de nem rendelkezik társadalombiztosítási támogatással. A kimondott cél az volt, hogy az alapítvány átvegye az ilyen támogatások kezelését, valójában azonban az állam "eltolta magától a feladatot".

Az alapítvány működése nem volt problémamentes, kellő szakembergárda, kapcsolatrendszer és tárgyalási pozíció nélkül a gyógyszereket volt, hogy drágán szerezték be, és a lassú, kiszámíthatatlan működésre is sok panasz érkezett. Ráadásul, a kormányváltást követően az alapítvány kuratóriumának több tagja jelezte távozási szándékát, így reális veszéllyé vált, hogy ellehetetlenül a folyamatban lévő méltányossági kérelmek elbírálása.

Mindezek miatt úgy döntött a kabinet, hogy visszaállítja az állami felelősséget. A törvényjavaslat a méltányossági kérelmek elbírálását ismét a NEAK hatáskörébe helyezi, ahol rendelkezésre áll a szükséges szakmai apparátus, az átlátható döntéshozatali mechanizmus és az egységes felelősségi rendszer - mondta Nagy Márta.

Fidesz: legyen civil kontroll a döntésben

Takács Péter, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslatról szóló vita valódi tétje, hogy a legösszetettebb méltányossági ügyekben továbbra is a szakmai és a társadalmi mérlegelés kap elsőbbséget, vagy a politika és a bürokrácia hozza meg a döntéseket. A kérdés, hogy megmaradnak-e azok a garanciák, amelyek miatt az Országgyűlés alig másfél évvel ezelőtt létrehozta a Batthyány-Strattmann László Alapítványt.

Jelezte, a másfél év nem volt elég, hogy az alapítvány tevékenysége felfusson, ugyanakkor ez nem indokolja az alapítvány megszüntetését. Meglátása szerint az alapítvány tevékenységének visszaszervezése a NEAK-hoz, vagyis egy korábbi állapot helyreállítására nem fogja megoldani a problémákat, amelyek orvoslására az alapítványt létrehozták.

A Tisza Párt az alapítvány létrejöttétől kezdve politikai támadások célpontjává tette ezt az intézményt, és kétségbe vonta annak a létjogosultságát. Most pedig ugyanez a politikai kampány célba ér, amikor kormányra kerülve nem kijavítják a rendszert, hanem egyszerűen megszüntetik - vélekedett.

Meglátása szerint azért volt szükség a törvényjavaslatra, mert a Tisza Párt felelőtlen kommunikációval elérte, hogy az alapítvány kurátorai a választás után "nem kértek a boszorkányüldözésből, és lemondtak".

Javasolta, hogy ha a döntés-előkészítő munkát a NEAK végzi is, magába a döntésbe vonjon be valamilyen civil kontrollt a kormány. Ugyancsak fontosnak nevezte a KDNP módosító javaslatát, annak rögzítését a jogszabályban, hogy a méltányossági támogatások biztosítására fordítható, a költségvetésben rendelkezésre álló összeg a jövőben se lehessen alacsonyabb a 2026-os évre megítéltnél.

KDNP: elkülönített pénzalapra van szükség

A KDNP abban az esetben tudja jó szívvel támogatni a javaslatot, ha elkülönítetten kezelt állami pénzalapból finanszírozzák ezeket a célokat - közölte Nacsa Lőrinc, a párt képviselőcsoportjának vezérszónoka, aki arra is emlékeztetett, hogy az elmúlt egy évtizedben mintegy tízszeresére emelkedett az e területre fordított forrás.

Hangsúlyozta: átlátható döntésfolyamatban kell határozni "betegségről, egészségről, pénzről", hozzátéve, olyan, az egészségbiztosítás által nem támogatott termékek beszerzéséről van szó, amelyek megvétele meghaladja az állami intézményrendszer és a páciensek, családjaik lehetőségeit.

A képviselő jelezte: annak érdekében nyújtott be módosító javaslatot, hogy ne lehessen csökkenteni az e célra szánt költségvetési forrást, majd felvetette, legyen felülről nyitott vagy éves szinten inflációval növelt keret ebben a kasszában.

Miniszter: rosszul létrehozott, nem fejlesztett a jelenlegi szervezet

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az elhangzottakra reagálva kiemelte: jog- és ellátásbiztonságot kívánnak teremteni egy olyan területen, ahol egy rossz formában létrehozott, majd nem fejlesztett rendszer hoz jelenleg döntéseket.

Közlése szerint a struktúrában jó szándékú kurátorok dolgoznak, akik "kiégtek", ráadásul "alapjában véve senki nem tudta, hogy miért hozták létre ezt az alapítványt".

Nem forráskivonást akarunk, véletlenül sem; a forrásokat sokkal hatékonyabban szeretnénk elkölteni - jelentette ki Hegedűs Zsolt, a területre fordított összeg emelését és a döntéshozatal civil kontrolljának megteremtését ígérve.

A miniszter nagyon összetett bioetikai feladatnak nevezte a célra rendelkezésre álló források elosztását, mondván, nehéz eldönteni, hogy egy-két embert mentsenek meg, vagy tíz páciens életminőségét javítsák.

Mi Hazánk: sok panasz érkezett az alapítvány működéséről

A jelenlegi döntéshozatali rendszerrel kapcsolatban pártjához eljutott panaszokat sorolta felszólalásában Szabadi István, a Mi Hazánk vezérszónoka.

Közlése szerint hónapok óta akadozik a kérelmek elbírálása, az elutasító döntések jó részét ráadásul indoklással sem látták el, így azokkal szemben fellebbezni sem lehetett.

Hozzátette: komoly gondot okoz, hogy a határozott időre megadott támogatások kifutása után ismét pályázni kellett a lassan és nehezen átláthatóan működő rendszerben, miközben nem volt egyértelmű, milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmeket.

Szabadi István annak fontosságát hangsúlyozta, hogy az egészségbiztosítás érvényesítse alkupozícióját a gyógyszerbeszerzések során, lenyomva így az árakat, majd felvetette, hogy a jövőben a döntéshozatali testületben gyógyszerész is kapjon helyet.

Kormány

Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter úgy reagált: az alapítvány nem volt alkupozícióban, és sokszor drágábban tudta csak beszerezni a gyógyszereket, mint a NEAK.

A különböző üzleti, technológiai értékeléseket jobban fogják alkalmazni a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőnél - közölte.

Az alapítványt nem akarják beszántani, megtartják, arra szeretnék használni, hogy transzparensen, átláthatóan, államilag ellenőrizve megvalósulhassanak például társadalmi adakozások - jelezte.

Képviselői hozzászólások

Juhász Áron (Tisza) arról beszélt, hogy a törvénymódosítási javaslat közvetlenül érinti számos magyar páciens mindennapi életét, és célja, hogy a méltányossági alapú támogatási rendszer átláthatóbbá, gyorsabbá és kiszámíthatóbbá váljon.

Az alapítvány nem volt képes hatékonyan, a betegérdekeket szem előtt tartva ellátni feladatait, a döntések sokszor időben elhúzódtak, rontva a gyógyulási esélyeket - hangoztatta.

A következőkben valóban a pácienseket szolgálják majd, elősegítik, hogy hozzájussanak a legmodernebb, innovatív gyógyászati terápiákhoz, amelyek révén nagyságrendekkel növelhetők a gyógyulási esélyek - mondta.

Takács Péter (Fidesz) megköszönte a miniszter konstruktív hozzáállását. Az elhangzottakra reagálva kiemelte, helyettes államtitkára korábban heti szinten segítette az alapítvány működését. Felidézte, hogy az előző kormány a társadalombiztosítási befogadáskor négy kategóriát hozott létre, ezért azt kérte, ne mondja a tárcavezető, hogy korábban ilyen nem volt, mert méltánytalan.

Zárszó

Hegedűs Zsolt a zárszavában úgy fogalmazott, a vita nem egy alapítványról és nem a NEAK-ról szól, hanem arról, hogy mit várnak el a magyar államtól.

Erkölcsi kötelességnek nevezte, hogy a legsúlyosabb betegek ellátása átlátható, folyamatos és kiszámítható legyen. Ebből nem engedhetnek - jelentette ki.

Kitért arra, hogy az alapítvány létrehozásának céljai érthetőek voltak, de a gyakorlati működés során nem volt alkalmas arra, hogy hosszú távon ellássa a rendkívül összetett állami feladatokat. A kormány nem lebont valamit, hanem helyreállítja az állami felelősséget - hangoztatta.

Az elnöklő Latorcai Csaba lezárta az általános vitát.