A német gyógyszerészek szövetsége (ABDA) állt a tiltakozás élére. Gabriele Overwiening, a szövetség elnöke egy interjúban a politikusok mellett a betegbiztosító-társaságokat "takarékossági őrülettel" vádolta. A gyógyszertárakat – mint fogalmazott – ezzel a rendkívüli takarékossági mániával teszik tönkre, és az országos tiltakozó akcióval erre kívánják felhívni a figyelmet.

Az elnök utalt arra, hogy a hiányos gyógyszerellátás, a szállítási nehézségek, valamint a növekvő bürokrácia miatt a gyógyszertárak helyzete fokozatosan romlik. Overwiening szerint ez magyarázza, hogy valamennyi tartományban fokozatosan csökken a gyógyszertárak száma. Az elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-járvány alatti válság után a gyógyszerellátás terén a mostani a második hasonló rendkívüli helyzet. Mindez rendkívüli megterhelést jelent a patikák, illetve a gyógyszerészek számára.

A szövetség adatai szerint az elmúlt évben 393-mal csökkent a gyógyszertárak száma, országosan 18 068-ra. Utalt arra, hogy negyven év óta nem jegyeztek fel ilyen kevés gyógyszertárat. A tendencia ugyanakkor 2023 első negyedévében is folytatódott, és 17 939 gyógyszertárral újabb negatív rekord született.

Az országos tiltakozó napot június 14-re tervezik. Ezen a napon a gyógyszertárak – az ügyeleti patikák kivételével – valamennyi tartományban zárva maradnak, írja a lap.

Frissítés (2023. 06. 14.):

A német gyógyszerészi kamarák szövetségének (ABDA) tiltakozó akciójához valamennyi patika csatlakozott, így csak az ügyeletes gyógyszertárakban lehet kiváltani receptet szerdán Németországban, írja az MTI.

Az érdekképviselet szerint a folyamatosan emelkedő adminisztrációs terhek, a gyógyszerellátási zavarok, a munkaerőhiány, valamint a költségek és az infláció növekedésének ellenére tíz éve változatlan állami támogatás együttvéve a szakma ellehetetlenülésével fenyeget és veszélybe sodorja a lakosság gyógyszerellátását.

A példátlan tiltakozó akciót "a szövetségi kormány provokálta ki", emelte ki Gabriele Regina Overwiening, az ABDA elnöke, hozzátéve, hogy az utánpótlás is veszélyben van, mert a kilátások bizonytalansága miatt egyre kevesebb fiatal gyógyszerész vállalkozik patikaalapításra.

A szövetség tíz pontban foglalta össze követeléseit. A legfontosabbnak a vényköteles gyógyszerek kiadása után járó, dobozonként 8,51 eurós (3150 forint) állami költségtérítés felemelését tartják, első lépésként 12 euróra. Az elképzelés szerint az egy évtizede változatlan vénybeváltási díjat az egyszeri emelés után évente automatikusan hozzá kell igazítani a költségek alakulásához. Követelik a többi között egy újabb, a gyógyszertár méretétől, forgalmától független átalány bevezetését is, amely az ellátásbiztonságot, a patikahálózat fenntartását szolgálná.

A szövetségi kormány elutasítja a pénzügyi természetű követeléseket. "Megértem, hogy a gyógyszertárak magasabb honoráriumot szeretnének, de sajnos jelenleg nincs erre mozgásterünk", nyilatkozott Karl Lauterbach egészségügyi miniszter kedden Berlinben, kiemelve, hogy nem csupán nincs meg a kellő adóbevételi forrás a gyógyszertárak igényeinek kielégítésére, hanem az egészségbiztosítási pénztárak helyzete is feszített, a biztosítottak így további járulékemeléssel számolhatnak. A gyógyszertárak helyzete viszont jóval kedvezőbb, az utóbbi években a forgalmuk és az árbevételük is jelentősen emelkedett, tette hozzá a miniszter.

A 84,3 millió lakosú Németországban a 2010-es évek elején még csaknem 21 ezer gyógyszertár működött. Számuk az utóbbi tíz évben folyamatosan csökkent, és 2017-ben húszezer alá süllyedt. Tavaly év végén országszerte 17 939 patika szolgálta ki a betegeket.