Miért közegészségügyi prioritás az oltás?

A védőoltás az egyik leghatékonyabb közegészségügyi eszközünk. Forradalmasította a közegészségügyet, és a becslések szerint csak az elmúlt 50 évben több mint 154 millió életet mentett meg, beleértve a WHO európai régiójában a becslések szerint a Covid19-oltásnak köszönhetően megmentett 1,4 millió életet. 

Folytatódnak a kutatási és fejlesztési erőfeszítések, és a malária és a méhnyakrák elleni új vakcinákkal még nagyobb előrelépést teszünk az életveszélyes betegségek ilyen hatékony és biztonságos módon történő megelőzése terén.   

E vitathatatlan előnyök ellenére azonban az átoltottság az elmúlt néhány évben csökkent. A védőoltás részben saját sikerének is áldozata – mivel olyan jól működött, az emberek elfelejtették, hogy nem is olyan régen gyermekek haltak meg olyan betegségekben, mint a kanyaró, a gyermekbénulás és a himlő. De nem ez az egyetlen ok. A Covid19 utáni világban megnőtt a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság és az oltóanyagok kimerültsége, ami a védőoltással megelőzhető betegségek számának növekedéséhez vezetett.  

Az Európában bejelentett kanyaróesetek száma például 2023 és 2024 között megduplázódott. Bár az EU gyermekbénulástól mentes, a vakcinából származó poliovírust 2024-ben három uniós tagállamból és az Egyesült Királyságból származó szennyvízmintákban mutatták ki, ezért kulcsfontosságú az éberség – és a folyamatos vakcinázás. 

A megelőzés sokkal jobb, mint a gyógyítás. A védőoltások révén a gyermekek egészségesebbek maradnak, az emberek hosszabb ideig és egészségesebben élnek, és kevesebb teher hárul a már amúgy is túlterhelt egészségügyi rendszerekre.  

Mit tesz a Bizottság annak érdekében, hogy ösztönözze az átoltottság növelését az EU-ban?

Együttműködtünk a tagállamokkal az átoltottság javítása, a fenntartható oltási programok előmozdítása és az oltóanyag-ellátás biztosítása érdekében, hogy mindenki, aki be akarja oltatatni magát, beoltható legyen.  

Megkönnyítjük a nyilvánosság számára, hogy minden szükséges pontos, tudományosan megalapozott információt megkapjon, mivel meggyőződésünk, hogy a tényekkel felvértezve az emberek úgy döntenek, hogy védőoltással védik meg magukat és családjukat.   

A vakcinázásra vonatkozó, tényeken alapuló információk könnyen hozzáférhetők az európai oltási információs portálon keresztül, a tagállamok pedig az #United in Protection eszköztár segítségével saját oltási kampányokat dolgozhatnak ki.  

A Bizottság „az EU az egészségügyért” program keretében finanszírozott intézkedések révén a védőoltások előtt álló strukturális akadályokat is csökkenti. Erre kiváló példa a védőoltások akadályainak leküzdésére irányuló projekt, amely azonosítja és teszteli a bevált gyakorlatokat.        

Egészségügyi szakembereket és diákszövetségeket kértek fel arra, hogy csatlakozzanak az EU védőoltásokkal foglalkozó koalíciójához, amely többek között támogatja a védőoltásokkal kapcsolatos kommunikációval kapcsolatos intézkedéseket.

Az európai rákellenes terv előmozdítja a méhnyakrákot és más ráktípusokat okozó humán papillomavírusok, valamint a májrákhoz vezető hepatitis B vírus elleni vakcinázás elterjedését is. 2024-ben az uniós egészségügyi miniszterek a Bizottság javaslata alapján tanácsi ajánlást fogadtak el a védőoltással megelőzhető rákos megbetegedésekről.

Szeretném megemlíteni az európai egészségügyi adatteret is, amely javítani fogja az oltási adatokhoz való hozzáférést mind a betegek, mind az egészségügyi szolgáltatók számára. Az oltási nyilvántartás áttekintésével a betegek lépést tarthatnak az ajánlott vakcinákkal és emlékeztető oltásokkal.

Mit tesz a Bizottság a dezinformáció kezelése érdekében?

Az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a dezinformáció visszaszorítását célzó magatartási kódex olyan intézkedéseket határoz meg a dezinformáció kezelésére, amelyek szilárd keretet biztosítanak az online óriásplatformok és keresőprogramok számára. 

A Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat szintén fokozta a nyomon követést és az elemzést, és együttműködünk a tagállamokkal és a nemzetközi szervezetekkel a különböző szakpolitikai területeken megjelenő dezinformáció kezelése érdekében. 

A dezinformáció elleni küzdelem nem csupán a politikai döntéshozók és tisztviselők feladata. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy nem adunk át olyan információkat, amelyek hamisak, sőt károsak lehetnek. Mindannyiunknak tisztában kell lennünk, kritikusan kell gondolkodnunk és ellenőriznünk kell a forrásainkat.  

Pontos információkkal küzdünk a dezinformáció ellen. Amellett, hogy egyértelmű tájékoztatást nyújtunk a vakcinázásról, az ECDC-vel és az EMA-val is együttműködtünk az oltóanyagok és gyógyszerek engedélyezésével és az engedélyezés utáni nyomon követéssel kapcsolatos átláthatóság növelése érdekében.

A vakcinázás életmentő előnyeiről szóló tények ott vannak. És maguk az oltóanyagok is rendelkezésre állnak.  A mi feladatunk, hogy segítsünk az embereknek kihasználni mindkettőt.   

Hozzájárul-e az EU a védőoltással megelőzhető betegségek elleni nemzetközi szintű küzdelemhez? 

Mi nem csak segítünk; globális vezető szerepet töltünk be ebben az erőfeszítésben. Az EU és tagállamai együttesen a legnagyobb mértékben járulnak hozzá a Globális Oltóanyag-szövetséghez, a GAVI-hoz, amely a GAVI 2021–2025-ös időszakra vonatkozó finanszírozásának 30 %-át biztosítja. Az EU lesz a házigazdája a GAVI globális csúcstalálkozónak: Health & Prosperity through Immunisation (Jólét az immunizáció révén) június 25-én, hogy mozgósítsák az adományozókat a GAVI műveleteinek további finanszírozására az új stratégiai ciklusban (2026–2030), miközben az EU már 260 millió eurót ajánlott fel erre a kezdeményezésre. Az EU emellett támogatja a partnerországokat abban, hogy megerősítsék helyi gyógyszerészeti rendszereiket és gyártási kapacitásukat annak érdekében, hogy biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagokat bocsássanak polgáraik rendelkezésére.

A Global Gateway stratégia részeként az afrikai oltóanyagok, gyógyszerek és egészségügyi technológiák gyártására és az azokhoz való hozzáférésre irányuló „Európa együtt” kezdeményezés (MAV+) több mint 2 milliárd EUR összegű beruházást mozgósított az EU és tagállamai részéről, amelynek egy része az afrikai oltóanyaggyártási akcelerátort támogatja. A MAV+ átfogó, 360 fokos megközelítést kínál, amely kedvező környezetet teremt a fenntartható helyi gyártáshoz Afrikában három dimenzióban: a kínálati oldal, a keresleti oldal és a támogató környezet.

Szintén Afrikában az EU 20 millió eurót különített el mpox vakcinákra a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és tagállamaival együtt kötelezettséget vállalt arra, hogy az Afrikai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központokon keresztül több mint 600 000 mpox vakcinaadagot biztosít az afrikai országok számára.  A világ más részein az Európai Unió – Latin-Amerika és a Karib-térség Global Gateway beruházási menetrendje támogatja a helyi oltóanyag- és egészségügyitechnológia-gyártást. 

Röviden, világszerte támogatjuk a nemzeti egészségügyi rendszereket, hogy sikeres immunizációs kampányokat folytathassanak, biztonságosan tárolhassák és terjeszthessék az oltóanyagokat, finanszírozhassák az egészségügyi dolgozók képzését, és közösségi tájékoztatást nyújthassanak. Szeretnék továbbá köszönetet mondani csapatomnak, valamint az ECDC-nél és a Bizottságban dolgozó kollégáimnak közös erőfeszítéseinkért, hiszen ez sokak számára közös munkaterület.

A védőoltással megelőzhető betegségek kordában tartásához mindenkire szükség van a fedélzeten. Mindenkinek ki kell vennie a részét a munkából azáltal, hogy tájékoztatást kap – és beoltják.  

Borítókép: adobestock/archív