A Synexus Magyarország arra volt kíváncsi, miként vélekedik a hazai lakosság a klinikai gyógyszervizsgálatokról, a felmérés eredményeiről a Figyelő számol be. A világban 38 klinikával 20 éve jelen lévő intézményhálózat Magyarországon 1147 főt kérdezett meg. Azok véleményét és esetleges félelmeit hasonlította össze, akik még nem vettek részt ilyen vizsgálatban azokéval, akik legalább egy alkalommal már igen.

 

Kiderült, hogy a klinikai vizsgálatban soha részt nem vett megkérdezettek 30%-a nem is hallott még a lehetőségről, de 80%-uk biztosan vagy valószínűleg nyitott lenne a szerepvállalásra, ha lehetősége adódna rá. Aki még nem hallott róla, annak a vizsgálatok biztonságát és mellékhatásait illetően vannak leginkább félelmei (37%), de csak 8% tartja nagyon kockázatosnak azokat. Sokan vallják be, hogy inkább az ismeretlentől félnek (13%).

 

Azok közül, akik már részt vettek, csak a válaszadók elenyésző aránya (1%) tartja nagyon kockázatosnak a klinikai vizsgálatokat. Ez megerősíti, hogy a másik vizsgálati csoport inkább az ismeretlentől félhet, hiszen azok többsége, aki már részt vett klinikai vizsgálatban, összességében igen pozitívan nyilatkozik róla. Sőt 60%-uk szerint az új kezelés hatásosabbnak bizonyult, mint a régi, és 72%-uknál mellékhatás sem lépett fel. A válaszadók 85%-a végig bízott az orvosokban, és úgy érezte, jó kezekben volt. Mindezek alapján nem véletlen, hogy a megkérdezettek 90%-a ismét részt venne klinikai vizsgálatban, ha tehetné.

 

A klinikai vizsgálatokon történő részvétel legfontosabb motivációja a lehetséges páciensek számára az, ha nagyobb sikeresélyt látnak állapotuk javulására (93%). Az is fontos szempont, hogy ugyanolyan biztonságosnak találják a klinikai vizsgálatokat (87%), mint jelenlegi kezelésüket, illetve, hogy az orvos kiemelten foglalkozzon velük, és meggyőzően tudja képviselni, hogy érdemes megpróbálni az új terápiás módszereket (84%). A páciensek valóban egészségügyi megfontolások alapján választják a járatlan utat, és sokakban (78%) bújik meg az az önzetlen szándék is, hogy részvételükkel hozzájárulhatnak egy sokakat érintő egészségügyi innováció létrejöttéhez. Klinikai vizsgálat esetén a megkérdezettek 70%-a jobban bízna egy magántulajdonú intézményben, és csak 30% részesítené előnyben az állami egészségügyet.

A kutatás készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy vajon azok, akik már részt vettek klinikai vizsgálatban általában véve is nyitottabbak-e az újdonságokra (ételek, ismeretek, utazás, ismeretségek), mint azok, akik még nem, illetve iskolai végzettségtől függően van-e eltérés a két vizsgálati csoportban. Míg a klinikai vizsgálati tapasztalattal bíró páciensek 98%-a vallja nyitottnak magát, a másik csoportban ez az arány csak 91%. Azaz saját bevallás alapján látszik némi súlyponteltolódás: azok, akik általában véve is nyitottabbak, nagyobb eséllyel vesznek majd részt klinikai vizsgálatban is, és a felsőfokú végzettségűek aránya is jóval magasabb (35% a klinikai vizsgálatban már valaha szereplő megkérdezettek esetében, 25% a másik vizsgálati csoportban).

Magyarországon évente már 20.000-en vesznek részt klinikai gyógyszervizsgálatban, de sokkal több beteg élhetne a lehetőséggel, ha ismerné azt. Mivel az elérhető előnyök vélhetően magasabbak a kockázatoknál, így minden bizonnyal tovább nő majd az érdeklődők száma.