Miközben jelenleg is mintegy 7000 új gyógyszerkészítmény áll fejlesztés alatt, az Európai Unióban központilag törzskönyvezett készítmények mintegy 60 százaléka soha nem jut el Magyarországra. Ugyanakkor a népegészségügyi mutatók, valamint az ország versenyképességének vonatkozásában az egészségügynek és a hatékony gyógyszerpolitikának is kulcsszerepe van. Ha a magyar betegek számára is elérhetővé kívánjuk tenni a gyógyszeripari innováció eredményeit, érdemi lépésekre van szükség. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) által javasolt 3 pontos javaslatcsomag maximálisan összhangban van és kiegészíti a kormány népegészségügyi mutatók érdemi javítását célzó eddigi lépéseit, valamint jövőbemutató terveit.

• A gyógyszer-közkiadások strukturális reformja: a gyógyszerkassza 40 milliárd forintos megerősítése és fenntarthatóságának biztosítása
• A gyógyszerbefogadások bürokratikus elemeinek lebontása: transzparens döntés új gyógyszerek befogadásáról egy éven belül
• A gyógyszeripar nemzetgazdasági hozzájárulásának megerősítése: iparági terhek racionalizálása, ezek egészségügy érdekében történő közvetlen felhasználása

A magyar állam az elmúlt 12 évben nettó értéken nem növelte a gyógyszerekre fordított közkiadások mértékét: hiába látszik némi névleges bővülés, mindez valójában (reálértéken) csökkenést jelent, és jelentősen elmarad a visegrádi országok átlagától. A magyar betegek ezért kevesebb új, az eddigi kezeléseknél hatékonyabb, modern gyógyszerhez jutnak hozzá, ami így az életkilátásaikat is negatívan befolyásolja. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért a kormányhoz is eljutatott hárompontos javaslatcsomag első pontjában azt szorgalmazza, hogy a hazai gyógyszerkasszát emeljék a visegrádi országok átlagára, valamint a gyógyszer-közkiadások rendszerét alakítsák át annak érdekében, hogy megelőzhetőek legyenek a gyógyszerkassza rendszeresen újratermelődő feszültségei.

Dr. Holchacker Péter, az AIPM igazgatója szerint amennyiben kizárólag az inflációval emelnék a 2008-as nettó kifizetések értékét, még akkor is mintegy 20 milliárd forint hiányozna a gyógyszerkasszából, ha pedig el akarunk jutni a visegrádi országok átlagára, ezen felül további 20 milliárd forint pluszforrásra lenne szükség. Ez lehetőséget biztosítana az innovatív terápiák eredményesség alapú, külön kezelt befogadására és alkalmazására, közvetlenül hozzájárulva így a kedvezőtlen hazai egészségi mutatók javulásához. Az AIPM igazgatója szerint amennyiben a gyógyszerkassza bővítése már a 2020-as költségvetéssel megindul, Magyarország gyorsan megkezdheti a felzárkózást a környező országok kedvező mutatóihoz is.

Az Európai Uniós országokban az ezredforduló óta a születéskor várható élettartam több mint három évvel nőtt (Ausztriában jelenleg 82 évre, Szlovéniában 81,2, Csehországban 79,1, Lengyelországban 78, míg Magyarországon csak 76,2 éves a várható élettartam), amihez az innovatív gyógyszeres terápiák döntő, becslések szerint 70 százalékot is meghaladó arányban járultak hozzá. Mindeközben az EU-ban központilag törzskönyvezett új gyógyszereknek mintegy 40 százaléka jut csak el a magyar betegekhez. Az AIPM ezért második pontjában javasolja az egyszerűbb, kiszámíthatóbb és gyorsabb gyógyszerbefogadási rendszer felállítását. Ehhez elengedhetetlen a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntési hatáskörének bővítése annak érdekében, hogy a hatékony innovatív terápiákról a kérelem benyújtásától számított legfeljebb egy éven belül érdemi döntés szülessen.

Dr. Holchacker Péter szerint ezzel az arra érdemes gyógyszerek a mainál lényegesen gyorsabban juthatnak el a magyar betegekhez, hozzájárulva a mielőbbi és eredményesebb gyógyulásukhoz. Hazánkban a 2016-os gyógyszerbefogadásokat követően több mint 2 évet kellett várni új befogadás kihirdetésére, és jelenleg is több mint 70 készítmény vár az újabb döntésre, miközben Bulgáriában, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában évente átlagosan 16 új hatóanyag került be a támogatott készítmények körébe – tette hozzá az AIPM igazgatója.

Az iparági szereplők a közterhek folyamatos bővülésével csak az elmúlt évben már 100 milliárd forintot megközelítő különadót fizettek be a költségvetésbe, miközben a sikeres magyar válságkezelés eredményeként mára indokolatlanná vált ezek ilyen mértékű fenntartása. A gyógyszerkassza bővítése és a befogadási rendszer reformja mellett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete ezért harmadik pontként a gyógyszeripart sújtó különadók strukturális átalakítását javasolja annak érdekében, hogy a gyógyszeripar magyar gazdaságban betöltött valós szerepének megfelelően járulhasson hozzá a nemzetgazdaság bővüléséhez. Ennek kapcsán egyrészt akár állami források átcsoportosításával, akár közvetve a közterhek ilyen irányú leírásának biztosításával lehetővé kell tenni, hogy a hatalmas mértékű különadóból befolyó összegek a magyar betegek érdekeit szolgáló, hatékonyságjavító intézkedések – például regiszterek építése és működtetése, a gyógyszeres terápiák korai hozzáférését biztosító programok – végrehajtását fedezze. Emellett az AIPM szorgalmazza, hogy Magyarország klinikai kutatásokban betöltött európai vezető szerepét megvédendő konkrét lépések történjenek, benne a klinikai vizsgálatok költségeinek kutatás-fejlesztési ráfordításként történő elismerésével, és azok egy részének különadóból történő leírhatóságával.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 26 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.  www.aipm.hu

Az innovatív gyógyszerekről és gyógyszergyártókról

Az innovatív vagy originális gyógyszerek egy adott betegség kezelésére a legújabb hatóanyaggal rendelkező, így a ma ismert leghatékonyabb terápiák. Az innovatív gyógyszergyártók korábban gyógyíthatatlannak tekintett betegségek kezelésére kínálnak hatékony, a legmodernebb orvostudományi eszköztár felhasználásával kifejlesztett készítményeket. Gyógyszerfejlesztési munkájuk eredményeként az elmúlt 30-40 évben számos betegség (pl. kardiovaszkuláris, onkológiai betegségek, AIDS) vált gyógyíthatóvá vagy hatékonyabban kezelhetővé. Egy innovatív gyógyszer kifejlesztési költsége ma már meghaladja a kétmilliárd eurót, és legkevesebb 10 évig tart. A népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú betegségek jelentős része innovatív gyógyszerek nélkül nem kezelhető hatásosan és költséghatékonyan.

A Magyarországon végzett gyógyszerfejlesztési klinikai vizsgálatok döntő többsége az innovatív gyártók megbízásából indul, és ezek évente közel 100 milliárd forint hozzáadott értéket jelentenek a magyar gazdaságnak. Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük átlagosan 15,1 százalékát fordítják kutatás-fejlesztésre.