Országosan végez beszerzési, koordinációs és logisztikai tevékenységet az a szolgáltató, amely projekttársaságként az állami kórházakban biztosítaná az egységes intézeti gyógyszertári szolgáltatást – derül ki az Országgyűlés Törvényalkotási Bizottságának a jövő évi költségvetéshez benyújtott összegző módosító javaslatából.

Az intézkedéstől azt várják, hogy a nagy értékű, többek között az egyéni gyógyszeradagolást lehetővé tevő beruházások megvalósításával javuljon a kórházi gyógyszertárak üzemeltetési és ellátási tevékenysége. Az egységes intézeti gyógyszertári rendszerhez a nem állami fenntartású kórházak önkéntesen csatlakozhatnak.  A szolgáltatót hirdetménnyel induló nyilvános eljárás keretében választják ki.

Biztonságosabbá válhatnak a gyógyszeres terápiák

Bizonyos étrend-kiegészítők a jövőben kizárólag gyógyszertárban, vagy rendeletben meghatározott üzletekben lesznek forgalmazhatók – tartalmazza még az összegző javaslatcsomag, az intézkedést az egészségügyért felelős miniszter hatáskörébe rendelve.

A gyógyszerészi kontrollra szükség van, de arra is, hogy ezeknek a készítményeknek a használatáról beteget kezelő orvos is tudomással bírjon – mondta lapunknak Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnöke, emlékeztetve arra a felmérésre, amely szerint a kórházba kerülő betegek étrend-kiegészítő használatának 85 százalékáról az egészségügyi személyzet semmit nem tud. – Nemcsak az interakciókról kell szólnunk itt, hanem arról is, hogy az étrend-kiegészítőknek van egy olyan köre, amely összetételében, várt vagy kívánt élettani hatásában is nehezen különböztethető meg a gyógyszerekétől, sőt, olyan is, amelynek fő hatóanyaga akár gyógyszerként is forgalomba kerül. Ezért fontos, hogy a terápiát követő gyógyszerész tudjon arról, mi az, amit a páciens a receptköteles készítményekkel együtt szed.

Jó lenne, ha a megvásárolt étrend-kiegészítők az elektronikus egészségügyi szolgáltatási térbe (EESZT) is felkerülnének, de mivel ezek nem vényköteles termékek, így nem köthetőek TAJ-számhoz, legfeljebb a beteg engedélyével – válaszolta felvetésünkre az elnök, megjegyezve, hogy ennek híján a nagy forgalmú városi patikákban nehezebb a szakmai kontroll, mint vidéken, ahol a lakosság ugyanabba a gyógyszertárba jár.

Arra a kérdésünkre, hogy mely készítmények szerepelnek majd a kizárólag gyógyszertárban forgalmazható étrend-kiegészítők listáján, Hankó Zoltán azt válaszolta, ezzel a kérdéssel a közigazgatási egyeztetések során foglalkozik majd az MGYK, amikor elkezdődik az erre vonatkozó rendeletalkotás.

A módosításnak potenciális gazdasági következménye is van: többletforgalmat generálhat, amire a kis- és közepes vidéki patikáknak nagy szüksége van – hívta fel még a figyelmet Hankó Zoltán, hozzátéve, hogy a kamara üdvözli, hogy az eddigiekhez képest szorosabb forgalmazási keretek közé viszik be ezen készítmények körét, amit régóta szorgalmaznak.

Borítókép: PharmaOnline archív