Miközben a sztatinok kardiovaszkuláris prevencióban betöltött szerepe igazolt, a betegek majdnem fele nem szedi be a neki rendelt koleszterinszint-csökkentő gyógyszereket.

Negyedszázaddal a statinéra kezdete után 2016. augusztus 27-én megjelent a lipidzavarok kezelésére vonatkozó közös európai ajánlás, melyet az Európai Kardiológus Társaság, az Európai Atherosclerosis Társaság és az ESC Prevenciós Munkacsoportja hozott létre. Az ajánlás valószínűleg újabb mérföldkőnek fog néhány év távlatából tűnni, hiszen olyan szemléletbeli és terápiás eszközökre vonatkozó változást, bővülést mutat be számunkra, melyek be fognak épülni a mindennapok gyakorlatába. A szerző az ajánlás nemzeti véleményezőjeként szerepelt annak megalkotásában.

A koleszterincsökkentő sztatinok idősebb nők esetében megnövelik a diabétesz kialakulásának esélyét. A Drugs and Ageing című szaklap tanulmánya szerint a háziorvosoknak és az idősebb nőknek egyaránt tisztában kell lenniük a dózissal összefüggő veszéllyel, és a korai felismerés érdekében gondos vércukorszint-monitorozást kell végezni.

A dabigatrán szimvasztatinnal vagy lovasztatinnal való együttes alkalmazása a súlyos vérzések kialakulásának magasabb rizikójával jár együtt.

A gyógyszer indukálta miopátia elsősorban lipidszint-csökkentő hatóanyagok, glükokortikoidok, illetve bizonyos antibiotikumok szedésével hozható összefüggésbe.

Az FDA a kardiovaszkuláris előny hiányára hivatkozva visszavonta a magas koleszterinszintet csökkentő sztatinnal kombinált niacinra és fibrátra kiadott korábbi engedélyét, írja az otszonline.hu.

Egészséges embereknek is érdemes sztatinokat szedniük azért, hogy jövőbeli, súlyos vagy fatális kimenetelű kardiovaszkuláris eseményeket előzzenek meg. Ugyanez nem mondható el az antihipertenzív szerekről, derül ki a HOPE-3 vizsgálatból.

A sztatint szedőknél az influenza-ellenes védőoltás hatékonysága jelentősen kisebb, mint a sztatinokat nem szedőknél – derül ki két vizsgálat eredményeiből.