Intelligens kötszert találtak ki kínai kutatók, amelyek nagy segítséget nyújtanak az antibiotikum-rezisztens fertőzések gyógyításában, közli a GyártásTrend. 

A kutatásra, fejlesztésre, innovációra fordítható forrásoknak az a céljuk, hogy a magyar vállalkozásokat versenyképesebbé tegyék, mondta a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke Debrecenben.

Ipari és kutatóhelyi együttműködések a gyógyszerkutatásban, -fejlesztésben címmel rendeznek tudományos ülést szeptember 23-án az Egis Tudományos és Technológiai Központban.

Az átjárhatatlanság az innováció gátja, márpedig a hazai felsőoktatás és az ipar mind strukturálisan, mind a szabályozást tekintve meglehetősen távol áll egymástól, ez a különbség pedig nehezíti az együttműködést a képzés és kutatás, valamint az ipar között. Minderről a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egész novemberben tartó Magyar Tudomány Ünnepe programfolyamának „A tudomány megrendelői” című rendezvényén beszéltek az ipar képviselői, ahol az is kiderült, a gyógyszergyártás a leginnovatívabb iparág.

A gyógyszeripart régóta kritizálják: olyan készítményekre összpontosítanak, melyek nyereségesek ugyan, de nem innovatívak vagy egyáltalán nem is szükségesek. Egy nemrégiben készült tanulmány is rávilágít erre, melyből kiderül, hogy a legtöbb innovatív gyógyszerkészítményt az amerikai egyetemeknek és biotechnológiai cégeknek köszönhetjük.

Évente mintegy 16-20 milliárd forintot hoz a magyar nemzetgazdaságnak az itthon végzett farmakológiai - a gyógyszerek szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozó - tevékenység - mondta Kovács Péter, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum (DEOEC) Klinikai Farmakológiai Tanszékének vezetője csütörtökön Debrecenben.