Gyakorlati hibák a glaukómás beteg tartós gondozásában
A gondozás sikertelensége részben a beteg-együttműködés elégtelenségből, részben a gondozás nem megfelelő voltából ered. Holló Gábort, a Szemészeti Központ szemész szakorvosát, glaukóma specialistáját kérdeztük, kinek számos, vezető nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmánya foglalkozik mind a hazai, mind az európai zöldhályogos beteg beutalással, gondozással, műtétre utalással, és ezen gyakorlatok problémáival.
A gyógyszerészi hivatás jövőjéről
Vajon néhány éven belül eltűnnek a magángyógyszertárak? Nagy drogériák és hálózatok fogják uralni a piacot? Csak az árverseny és a fogyasztás növelése lesz a cél? Ez a szakmánk jövője? Kocsisné dr. Balogh Anikó szakgyógyszerész írása a MOSZ Info-n.
A cukorbeteg-gondozás minőségének növelése
A vércukormérés a cukorbeteg-gondozás egyik sarokköve, azonban az önellenőrzésben rejlő lehetőségeket és az adatok szisztematikus értékeléséből adódó előnyöket korántsem használjuk ki. A korszerű vércukormérők új lehetőségeket kínálnak: a közel laboratóriumi pontosság mellett nyújtott informatikai szolgáltatások ‒ mint például a saját elemző és értékelő programok, az internetes döntéstámogatási rendszerek ‒ a személyre szabott gondozás lehetőségét nyújtják.
Még kevésbé érzékeljük az EESZT bevezetésének előnyeit
Hosszú távon az e-egészségügyi szolgáltatási tér jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy gyorsabb és személyre szabott kiszolgálást kapjunk a patikákban. A Patika-csoport hírlevele Hankó Zoltánnal, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnökével közöl interjút.
Értsünk szót!
Aki dolgozott már közszolgálati intézményben, biztos beszámol arról, mekkora kihívás (és mennyire izgalmas is egyben) a különböző felkészültségű, szókincsű, szocializációjú, kultúrájú kliensekkel megfelelően kommunikálni. Néha lehetetlen küldetésnek érezzük, legszívesebben feladnánk.
Okos vércukormérők segítik az önellenőrzést
A cukorbetegek gondozásának alapvető eleme a vércukor-önellenőrzés. Az elektronikus adatrögzítés lehetővé teszi az adatok utólagos statisztikai elemzését, grafikus megjelenítését, ami a beteg és a gondozó szakmai csoport számára is értelmezhető eredmény formájában a kezelési stratégia módosítását teheti szükségessé. A módosítással az optimális anyagcserehelyzet jobban megközelíthető, ez pedig a rövid és hosszú távú szövődmények kialakulásának megelőzésében játszhat szerepet. Ennek igazolására vizsgálatok szükségesek.
A diagnosztika és a terápia fontosabb kérdései

Az ESC 2012-ben publikált szívelégtelenség-irányelve több, időközben napvilágot látott bizonyítékon alapuló újdonságot, változást tartalmazott. A diagnosztika területén előtérbe került az (NT-pro)BNP szerepe, hangsúlyozódott az akut kezdet és a krónikus állapot elkülönítésének fontossága. A gyógyszeres terápiában első vonalbeli szerré váltak a mineralokortikoid-antagonisták, ajánlottá vált az ivabradin alkalmazása >70/min frekvenciájú szinuszritmus esetén. Kiterjedt a CRT alkalmazási területe, teret nyertek a mechanikus keringéstámogató eszközök a betegek bizonyos csoportjának tartós kezelésében. Egyértelművé vált az ACBG-műtét haszna a koszorúérbetegek egyes alcsoportjaiban.
Megvan 2014 gyógyszerészhallgatója
A hazai gyógyszerészeti szervezetek összefogásával megrendezett Év Gyógyszerészhallgatója című gondozási verseny rámutat az eddigiekhez képest gyakorlatiasabb szemléletű oktatás előnyeire – írja beszámolójában dr. Fittler András.
70 milliárddal tartoznak a patikák
A gyógyszertárak kifizetetlen számláinak összege megduplázódott az elmúlt öt évben, olvasható a Weborvoson.
EU-elnökség – A gyógyszerészi gondozás volt a téma

Magyarország európai szinten élen jár a gyógyszerészi gondozás terén az ezzel foglalkozó szakmai bizottság elnöke, Soós Gyöngyvér szerint azáltal, hogy e tevékenységet törvénybe foglalták.
