hirdetés
hirdetés
2021. május. 07., péntek - Gizella.
hirdetés

Új eszközt kapnak a gyógyszerkutatók is

Az ELTE Biokémiai Tanszékének kutatói a világon elsőként juttattak gyógyszert úgy egy élő állatba, hogy az mindössze egyetlen sejtben, vagy a sejt egy meghatározott részében fejtette ki hatását.

hirdetés

A  Málnási-Csizmadia András vezetésével működő kutatócsoport "molekuláris tetoválásnak" nevezte el az új technológiát, amely valójában egy újonnan felfedezett kémiai reakciótípus: a hatóanyagot speciális lézerfénnyel (kétfoton lézerrel) "tetoválják" a kívánt helyen és alakzatban az élő állatba. Az időzíthetőség mellett a fénnyel aktiválható molekulákra alapozott eljárás előnye a rendkívüli precizitás, hiszen a szerek hatása egyedi sejtekre és azok alkotóira korlátozható, akár szubmikrométeres - az emberi hajszál átmérőjének kevesebb mint egy század része - pontossággal is.

A molekuláris tetoválás komoly előrelépést jelenthet a tudományos kutatás számos területén, hiszen ezzel a módszerrel akár egyetlen idegsejt egyetlen nyúlványát is tartósan gátolni vagy aktiválni lehet – erre korábban nem volt lehetőség –, és ezen keresztül a kísérleti állat viselkedése kémiailag módosítható. Az új technológia ezáltal jelentősen hozzájárulhat a tanulási folyamatok és memória vizsgálatához, vagy az egyes pszichiátriai kórképek, illetve különféle függőségek (alkohol, nikotin, drog) terápiás kezeléséhez – magyarázzák az eljárás jelentőségét az MTA honlapján.

Málnási-Csizmadia András szerint a "molekuláris tetoválás" óriási jelentőségre tehet szert a fejlődés- és sejtbiológiában is, mivel a pontos lokalizációnak köszönhetően a gyógyszerek hatása és mellékhatása is csupán a kijelölt célterületen mutatható ki, így új kísérleti lehetőség nyílik alapvető sejtes mechanizmusok és funkciók feltérképezésére. Emellett olyan hatóanyagok is vizsgálhatnak a módszer segítségével, amelyek egyébként mérgezőek, és az eddigi eljárások esetén a kísérleti állat pusztulásához vezetnének – írják közleményükben a kutatók.

A projekt megvalósítását az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, Málnási-Csizmadia AndrásERC-pályázata, valamint a „KTIA_AIK_12-1-2013-0005 Neuron alapú infokommunikációs technológia (nEuro-ICT): az első idegsejt alapú mikroprocesszor kifejlesztése lézergravírozással” című pályázat tette lehetővé. A kutatócsoport eredményeit a Chemistry&Biology tudományos folyóirat április 23-i száma címlapon közölte.

(forrás: MTI, MTA)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés