A renális glükóz reabszorpcióját gátló per os antidiabetikumok az inzulinelválasztástól függetlenül ható szerek közé tartoznak.

Döntően az életmódváltozás és elhízás következményének tekinthető a nem alkoholos zsírmáj betegség, amely többek közt tumorok, cirrhosis és májelégtelenség kialakulásához vezet.

A hatásmechanizmus tengelyében döntően a hepatikus támadáspont, a gluconeogenesis visszaszorítása és a glykogenolysis mérséklése áll, de a hatásban szerepet kap a glükózfelszívódás gátlása, a periférián az inzulinérzékenység javítása, az izomzat glükózfelhasználásának elősegítése, illetve a GLP-1-szint növelése is.

A 2-es típusú cukorbetegek kezelésekor a betegközpontú terápián belül antidiabetikum-választásunk szempontjai a megfelelő hatékonyság, az alacsony hypoglykaemia-kockázat és a lehetőség szerint legalább testsúlysemlegesség vagy ideális esetben súlycsökkentő hatás.

A Quatar vizsgálat frissen közzétett eredményei szerint az exenatid–pioglitazon kombináció hatásos és biztonságos alternatívája lehet az újonnan bevezetendő inzulinkezelésnek a 2-es típusú diabétesz azon eseteiben, amikor a metformin–szulfanilurea kombináció nem kellően hatásos.

A cukorbetegség a csontritkulás és a csonttörések fokozott rizikójával is kapcsolatba hozható. Sok esetben az antidiabetikumok felelősek a csonttörésekért.

Az FDA legfrissebb állásfoglalása alapján az újabb szakirodalmi adatok áttekintése megerősíti, hogy a pioglitazon-kezelés összefüggésben állhat a húgyhólyag-carcinoma nagyobb kockázatával. A vészjelek időbeni felismerésére fokozott figyelmet kell fordítani.

A hosszú hatású bázisinzulin-analóg degludek és GLP-1-analóg liraglutid első fix kombinációs készítménye, az IDegLira a DUAL klinikai programban bizonyította kiemelkedő hatékonyságát, miközben alkalmazása minimális hypoglykaemia-kockázattal járt, és a betegek testsúlya szempontjából is előnyösnek bizonyult.

A hetente egyszer adagolandó GLP-1-agonisták az anyagcsere több paraméterét is hatékonyabban javíthatják, mint a rövidebb hatású hatóanyagok. A heti egyszeri szúrás lehetősége erősíti a betegek együttműködését. A peptidszint kevésbé ingadozik, ami egyben kevesebb mellékhatást jelent. Három olyan GLP-1-agonista ismert, amelyet elég heti egyszer adagolni: az exenatid LAR (long-acting release), illetve két fúziós protein, a dulaglutid és az albiglutid.

A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők kezelésére újonnan bevezetett készítmények közül egyre többnek fejeződik be a cardiovascularis biztonságosságot vizsgáló tanulmánya. A készítmények többségének cardiovascularis semlegessége nyert bizonyítást, míg némelyik ebből a szempontból előnyösnek bizonyult.