Az új immunterápiás módszerek közül az immunellenőrzőpont-gátlók bizonyultak a leghatékonyabbnak. A törzskönyvezett gyógyszerek és az indikációk száma folyamatosan bővül. Körültekintéssel kell azonban kezelnünk az új, szokatlan mellékhatásokat.

Az Európai Gyógyszerügynökség emberi felhasználásra szánt gyógyszereinek bizottsága 2018. november 12-15-ei üléséről az OTSZ Online ír.

Az EMA 82, az FDA 44 új gyógyszer forgalomba hozatalát engedélyezte a tavalyi év során. Közülük valószínűleg az immunonkológiai szereket és a HCV új terápiás lehetőségeit övezte a legnagyobb szakmai várakozás.

Az Egyesült Államok gyógyszer-engedélyező hatósága jóváhagyta a Merck immunonkológiai készítménye, a Keytruda, (pembrolizumab) forgalomba hozatalát az előrehaladott stádiumú vagy inoperábilis és terápiarezisztens melanoma malignum kezelésére.

 A trametinib az első olyan daganatellenes szer, amely szelektíven hat a MEK proteinkinázra.

Amíg az utóbbi években a különféle vírus alapú vakcinák nem hoztak jó eredményeket, az Amgen fejlesztette a késő-stádiumú melanomás rákbetegek kezelésére alkalmas T-Vec-et, mely az egyik legnagyobb biotechnológiai dobás lehet.

A Bristol-Myers-Sqibb gyógyszercég a közelmúltban jelentette be, hogy még ebben az évben késői fázisú klinikai vizsgálatot indít annak tisztázására, hogy két immunterápiás szerének kombinációja hatásos-e a tüdőrák kezelésében – ezzel némiképpen eloszlatva a cég szándékaival kapcsolatos aggodalmakat.

A kutatók eddig már 9,9 éves túlélést is regisztráltak.

Potenciálisan halálos ítéletnek tartják kritikusai azt az állásfoglalást, amely szerint egy olyan kezelés, amely bizonyítottan segít a legsúlyosabb bőrrákban szenvedőkön, túlságosan drága ahhoz, hogy az állami egészségügyben alkalmazzák. 

Nemrég a Teva és a Richter is bejelentette, a második negyedévben bevételeik mérlege veszteségeket mutatnak. Más originális gyógyszereket gyártó gyógyszercég is nyilvánosságra hozta második negyedéves (Q2) pénzügyi eredményeit, és az általános kép azért okot ad a derűre. Jellemző, hogy a gyógyszergyárak átcsoportosítják reklám-költségeiket a kutatás és fejlesztéshez, valamint a befektetésekhez, ezzel előmozdítva prosprerálásukat.