hirdetés
hirdetés
2021. május. 12., szerda - Pongrác.
hirdetés

Jó nagy pofon a patikák befektetőinek

Három helyett négyszintűre bővül az elővásárlásra jogosultak köre – ezt tartalmazza a legújabb, a patikák tulajdonrész átruházását szabályzó törvénytervezet, melyről szerdán szavaz az Országgyűlés.

 

hirdetés

Szerdán dönt a parlament arról az egészségügyi salátatörvény tervezetről, mely alapjaiban módosítja a patikák tulajdonlásának szabályait. Mint arról hétfőn beszámoltunk, az utolsó előtti pillanatban a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke, Hankó Zoltán meghallgatáson járt és néhány módosító javaslatot kért Lázár Jánostól, a Miniszterelnökséget vezető államtitkártól. (Arról, hogy mit kért, illetve mit ígért Lázár, ide kattintva olvashatnak.)

A pár órája nyilvánosságra került, legújabb módosító javaslat szerint (a T/11107/52-es számú, zárószavazás előtti módosító javaslatot ide kattintva olvashatja) a korábbi tervekkel ellentétben módosulhat az elővásárlás menete. A mostani elképzelés alapján az értékesítésre felajánlott üzletrész megvásárlásának joga első körben a személyi jogos gyógyszerészt, másodikban a patikában munkaviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkező gyógyszerészt illeti meg. Őket követi csak a többi, működési nyilvántartásban szereplő gyógyszerész, az állam pedig a negyedik a sorban.

Az elővásárlással érintett állami tulajdonhányad értékesítésére nyitva álló határidő maximum három év lesz, ezzel kapcsoltban változás az is – ahogy azt az elnök kérte Lázártól –, hogy egy esetleges vételi szándékot jelző gyógyszerész kezdeményezésére a pályázatot haladéktalanul ki kell írni

Bekerült egy külön passzus is, eszerint azokon a 2000 lakosnál nagyobb lélekszámú településeken, ahol csak egy közforgalmú patika üzemel, az állam ellátási érdekből – elővásárlási jog hiányában is dönthet a gyógyszertár tulajdonrészének megvásárlásáról. Vagyis, ha a gyógyszertár tulajdonosa például nyugdíjba megy, és nem talál vevőt, de a patikát ellátási érdekből fenn akarja tartani az állam, akkor megvásárolhatja azt.

Ám azt, hogy ezt milyen áron teheti, egyelőre nem tartalmazza a jogszabály, miként azt sem, hogy ez után köteles-e meghirdetni azt három éven belül. Piaci elemzők szerint ad abszurdum, az is előfordulhat, hogy ezekből az egységekből áll majd össze az állami patikalánc – ha ezek a patikák veszteségesek is, a költségek optimalizálása után az sem kizárt, hogy rentábilissá tehető az üzlet.

A szindikálás gyakorlatának felszámolását is felvetette a kamara elnöke az államtitkárral történt egyeztetés alkalmával, és úgy tűnik, kérése meghallgatásra talált. Mint arról korábban már írtunk, egy az Egészségügyi Bizottság által benyújtott módosító indítvány szerint nemcsak a tulajdonosi, de a menedzser jogoktól is megfosztja a befektetőket a kormány. Azért, hogy ne csak papíron legyenek tulajdonosai a gyógyszerészek a patikáiknak, garantálni kell, hogy a tulajdoni hányaduknak megfelelő szavazati joggal rendelkezzenek a gyógyszerészek – a mostani módosítás szerint az ezzel ellentétes megállapodás semmis!

Vagyis annak ellenére, hogy a Gazdasági Társaságokról (GT) szóló törvény megengedi a feleknek azt a szerződéses szabadságot, hogy a szavazatról, az osztalékról megállapodjanak, függetlenül a tulajdoni aránytól, a mostani tervezet speciális, ágazatspecifikus jogszabályként felülírja az alapszabályt.

Tinnyei Mária
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés