hirdetés
hirdetés
2021. május. 14., péntek - Bonifác.
hirdetés

Új stratégia kell a gyógyszeriparban

Hiába ez a szektor az ország húzóágazata, a legtöbb különadó is ezt sújtja – mondta a Világgazdaságnak Illés Zsuzsanna, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) igazgatója.

hirdetés

Milyen változásokra lenne leginkább szükség a gyógyszeriparban?

A terület éves növekedése meghaladja a nemzetgazdasági átlagét a Nézőpont tavalyi tanulmánya szerint, mely arra is rávilágított, hogy a magyarországi gyógyszergyártás exportorientált, a külgazdasági növekedés egyik motorja. A terület nettó árbevételének 79 százaléka származott külföldről, ami 2016-ban 902 milliárd forint volt. Az ágazat külgazdasági szerepét bizonyítja, hogy egy foglalkoztatottjára 26,6 milliós külkereskedelmi többlet jut, közel háromszor annyi, mint egy járműipari dolgozóra. E számok is indokolják, hogy fontos lenne, ha a kormány elismerné: számít a hazai gyógyszercégek által megteremtett értékre, mert az hosszú távon szolgálja a nemzetgazdaság érdekeit. Mindez egyébként az Irinyi-tervben is szerepel. Nagyon szeretnénk, ha ennek mérföldkövei megjelennének egy gyógyszeripari stratégia formájában is. A stratégiában szerepelhetnének azok az eszközök, amelyekkel növelhető a hazai gyógyszergyártók kibocsátása. Stratégiai kérdés az is, hogy a döntéshozók a szabályozás módosításakor mindig tartsák szem előtt a gyártói versenyképesség szempontjait, hogy a kormány a kérdést komplexen, a szaktárcákon átívelő módon közelítse meg. Változást is sürgetünk: javasoljuk a sávos adó eltörlését, amely például a kiszámíthatóság elvét sem biztosítja.

Hogyan tudja megtartani vezető pozícióját a gyógyszeripar a hazai egészségiparon belül?

A gyógyszeripar hosszú távon csak folyamatos befektetésekkel, valamint kutatás-fejlesztéssel tud fennmaradni, növekedni, vagyis a profitja jelentős részét vissza kell forgatnia. Bármi, ami a K+F visszaszorítására kényszeríti, a hosszú távú fennmaradását is veszélyezteti. Ilyen gát lesz például a szerializáció (uniós szabályozás, egy új biztonsági elem, amely 2019. február 9-től lép hatályba) miatti beruházási kényszer. A Magyosz gyártói tagvállalatai által 2016-ban 65 milliárd forintot költöttek kutatás-fejlesztésre, az országos K+F-kiadások 17 százalékát. Ez meghaladta a teljes feldolgozóipar ilyen jellegű kiadásait. 2014 és 2016 között a termeléssel, termeléstámogatással kapcsolatos beruházásait 38 milliárd forintról 48 milliárd forintra növelte a terület.

A teljes interjút a Világgazdaság közli.

(forrás: Világgazdaság)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés