hirdetés
hirdetés
2021. május. 07., péntek - Gizella.
hirdetés

Az utazási betegség okai és kezelése

Az utazási betegség gyógyszeres terápiájában ma is az antihisztaminoké a főszerep. A kinetózis megelőzésében és a tünetek enyhítésében kiemelten fontos szerepe van a betegoktatásnak, amiben a gyógyszerész is aktív rész vállalhat.

hirdetés

Az utazási betegség (kinetózis) poliszimptómás kórkép, ami hányingerrel, hányással, szédüléssel, fejfájással, sápadtsággal, fokozott nyálelválasztással, hideg verítékezéssel, étvágytalansággal és szagérzékenységgel jelentkezhet. A kórkép első leírása Hippokratésztől származik. A probléma gyakoriságát jellemzi, hogy hajóutakon az orvos felkeresésének ez a leggyakoribb oka, de autóval vagy busszal utazva is számolni kell vele.

 

Gyakorisága életkorfüggő

A kinetózis csecsemőknél és kisgyermekeknél viszonylag ritka, deaz életkorral párhuzamosan gyakorisága nő, és 9 éves kor körül kicsúcsosodik. Ezt követően, felnőttkorra ismét ritkábbá válik, majd időskorban – nagy individuális különbségekkel – ismét gyakrabban fordul elő. Nőknél gyakoribb.

 

Hogyan és miért alakul ki?

Az utazási betegség patomechanizmusáról – a modern képalkotó eljárásoknak, valamint a neurofiziológia és a neurofarmakológia jelentős fejlődésének köszönhetően – egyre több ismeret áll rendelkezésünkre. A legelfogadottabb magyarázat szerint a kinetózis oka az aktuális és a várt mozgásstimuláció közötti szenzoros konfliktus vagy téves illesztés. Azaz például az agyba érkező vizuális és vesztibuláris információk közötti ellentmondás alakul ki akkor, ha az olvasgató utas a szemével nem tapasztal mozgást, miközben egy nagy sebességgel haladó autóban ül.

A kinetózisok kialakulásának miértjét magyarázó egyik legnépszerűbb elmélet, az ún. „toxindetektor teória” szerint a kinetózis fellépése egy evolúciós szempontból ősi védekező reflexmechanizmusra vezethető vissza, nevezetesen arra, hogy az agy emetikus központja neurotoxinok jelenlétében aktiválódik, ami hányást idéz elő. Az utazás során a mozgás megzavarhatja az emetikus központ működését, ami így neurotoxinok hiányában is aktiválódik, ami ugyancsak hányásban nyilvánul meg.

 

Az információtechnológia fejlődése gyakoribbá teheti a kinetózist

A vizuális információtechnológiai eszközök (tablet, okostelefon stb.) térnyerése és utazás közbeni használata még gyakoribbá teheti az utazási betegséget. Egy vizsgálat alapján az utazás során nézett 3D-filmek gyakrabban provokálnak kinetózist, mint a hagyományos kétdimenziósak.

 

Gyógyszeres terápia

Az utazási betegség kivédésében kiemelkedően hatékony a szkolpolamin és a dexamfetamin kombinációja, mivel a különböző támadáspontokon megnyilvánuló terápiás hatás összeadódik, miközben a szedatív és a stimuláló mellékhatások tompítják egymást, a gyakorlati alkalmazásnak azonban gátat szab az amfetamin abúzuspotenciálja.

A kezelés alapját az antihisztaminok (pl. dimenhidrinát – készítményei hazánkban tablettaként, illetve végbélkúpként kaphatók) és az antimuszkarin vegyületek (pl. szkopolamin) alkalmazása jelenti.

A gyógyszer-technológiai fejlesztések közül kiemelendő a nyújtott hatóanyag-felszabadulást biztosító szkopolamintapasz (hazánkban nincs forgalomban), illetve a jelenleg még fejlesztés alatt álló, gyors hatáskezdetű intranazális szkolpolaminbevitel.

A hányáscsillapító szerek közül a dopamin- (D2-) antagonista, illetve a kemoterápia mellékhatásaként jelentkező hányás csillapításában alkalmazott szerotonin- (5HT3-) antagonista hatóanyagok kinetózis esetén nem vezetnek eredményre.

 

„Új” hatóanyagok kutatása

Az utazási betegség kezeléséi lehetőségeinek bővítésének egyik stratégiája a „régi” hatóanyagok indikációs körének bővítése. Ezek közül a fenitoin, a betahisztin, egyes antihisztaminok (pl cetirizin, fexofenadin), a benzodiazepinek, a barbiturátok, az antipszichotikus hatású droperidol, a hasmenés kezelésében alkalmazott loperamid, a migrén kezelésében használt rizatriptán, valamint a szelektív M3/M5 muszkarinreceptor-antagonisták (pl. zamifenacin) alkalmazhatóságát vizsgálták a kinetózis kezelésében, de a jelenlegi kezelési módoknál egyik sem kínál sokkal kedvezőbb hatás- és mellékhatás-spektrumú megoldást.

Állatkísérletek alapján ígéretesek tűnik az endokannabinoid rendszert aktiváló dexametazon alkalmazása. A kannabidiolsav eredményesen védi ki mind a mozgás, mind a toxin indukálta hányást cickányoknál, illetve mérsékli a hányinger okozta rosszullétet patkányoknál.

 

Betegoktatás – mit tehet a gyógyszerész?

A kinetózis megelőzésének és csillapításának talán az egyik legfontosabb eszköze a betegoktatás. Hívjuk fel a beteg figyelmét arra, hogy a kellemetlen tünetek elkerüléséhez fontos a látott és az egyensúlyszerv által érzékelt mozgás összehangolása, ami legkönnyebben úgy érhető el, ha az utazó a stabil horizontot nézi. Jó, ha figyel a ritmusos légzésre vagy a relaxációt elősegítő zenét hallgat utazás alatt. Tudatosítsuk, hogy a gyógyszeres kezelés akkor a leghatásosabb, ha mára tünetek jelentkezése előtt – azaz röviddel az utazás megkezdése előtt – beveszi a tablettát vagy felhelyezi a kúpot.

A gyógynövények közül a gyömbérnek lehet antiemetikus hatása, az ezzel kapcsolatos vizsgálatok azonban egymásnak ellentmondóak, és általában enyhe hatást jeleznek. Az akupresszúra, az elektro-akupunktúra, illetve a kellemes illatok utazási betegséget enyhítő hatása nem bizonyított.

(Írásunk az alábbi közlemény alapján készült:

Golding JF, Gresty MA. Pathophysiology and treatment of motion sickness. Curr Opin Neurol 2015; 28:83–88.)

Dr. B. L.
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés