hirdetés
hirdetés
2021. május. 16., vasárnap - Mózes, Botond.
hirdetés

A metabolikus szindróma rontja a Covid-kilátásokat

A metabolikus szindróma számos további betegség rizikófaktora, a legújabb kutatások szerint a koronavírus súlyos szövődményeinek kockázatát is növeli. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus a nemzetközi felmérések eredményeire reflektált és a lehetséges megoldásokra hívta fel a figyelmet.

hirdetés

Kínai és ausztrál kutatók publikálták azt a tanulmányt, amelynek célja az volt, hogy felmérje, milyen összefüggés lehet az elhízással, magas vérnyomással, emelkedett vérzsír- és vércukorszinttel (esetleg cukorbetegséggel) élő személyek állapota és a koronavírus fertőzés kimenetele között. A szakértők súlyos kimenetelnek tekintették a lélegeztetésre szorulást, az intenzív ellátás szükségességét, és természetesen az elhalálozást. 

A vizsgált 1871 személy mindegyike Covid-diagnózissal rendelkezett, és mindegyiküknél tekintetbe vették a társbetegségeket, az életkort, a BMI-t, a dohányzást, a laboratóriumi adatokat, és az esetleges kórházi kezelés részleteit. A vizsgált koronavírusos betegek 30,6  százaléka élt metabolikus szindrómával. Az eredmények azt mutatták, hogy ez utóbbi csoportnak 1,6-szor nagyobb volt az esélye az intenzív ellátásra, 1,9-szer nőtt a lélegeztetés szükségességének rizikója, és 1,4-szer nagyobb volt a halálos kimenetel előfordulása. Vagyis a metabolikus szindróma megléte jelentősen emelte a koronavírus komoly szövődményeinek esélyét. A szindróma egyes elemei közül a cukorbetegség megléte bizonyult a legkockázatosabbnak.

Az elhízással küzdők veszélyeztetettebbek

A Covid miatt bekövetkező halálozások tízszer nagyobb arányban fordulnak elő azokban az országokban, amelyekben a felnőtt lakosság több, mint fele elhízott – ez áll a World Obesity Federation jelentésében. A 160 országból származó adatok egyértelmű összefüggéseket mutatnak. Példaként hozzák Vietnámot, ahol a legalacsonyabb a koronavírus miatti halálozás aránya, és a második legalacsonyabb az elhízott populáció aránya.

Fotó: archív
Fotó: archív

Ezzel szemben Nagy-Britanniában, ahol a harmadik legrosszabb a halálozási ráta, a felnőttek 63,7 százaléka elhízott, ami a negyedik legmagasabb arány a világon. Ennek okaként a szakértők azt az összefüggést jelölik meg, hogy az elhízás önmagában is hajlamosít a légzőszervi betegségekre.

Nem hibáztatni kell, hanem megoldást keresni

– A friss tanulmányok megállapításai meglehetősen határozottak, de nagyon fontos hangsúlyozni, hogy nem eshetünk bele az áldozathibáztatás csapdájába. A metabolikus szindrómával élőkben sem szabad félelmet kelteni, viszont mindenképpen fel kell hívni a figyelmüket a védekezés jelentőségére, a maszkviseléstől az oltásig – hangsúlyozza Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – A hosszabb távú teendők pedig esetükben egyértelműek. A metabolikus szindróma ugyanis „rendszerszinten” és egyes elemeire nézve is kezelhető, sőt kezelendő. Az életmódváltás és szükség esetén a gyógyszeres segítség jelentősen tudja javítani az értékeket, és ezzel az életkilátásokat is. A tudatosan, szakemberek segítségével felépített mozgás- és étkezési program már három hónap alatt mérhető változásokat eredményezhet, 3 kiló testsúlycsökkenés pedig már pozitívan hat a cukor- és zsíranyagcserére és a vérnyomásra is. A komplex életmód terápia ráadásul a gyógyszerszükségletet is fokozatosan csökkentheti, sőt  idejében elkezdve a páciens gyógyszermentessé is válhat mellette. Mindenesetre az életmódváltás – különösen, ha jelentősebb változtatásokról van szó – akkor a legbiztonságosabb, ha egy összetett orvosi kivizsgálással, a szív-érrendszer állapotának felmérésével indul. Ehhez a laborvizsgálatokon és a fizikális vizsgálatokon túl szükséges lehet nyugalmi- és terheléses EKG, szívultrahang és esetleg más szakorvosi vizsgálatok is.

(forrás: Kardioközpont)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés