hirdetés
hirdetés
2021. június. 18., péntek - Arnold, Levente.
hirdetés

Nem jelent kockázatot

ACE-gátló- és angiotenzinreceptor-blokkoló kezelések a Covid-19-érában

A renin-angiotenzin rendszeren ható gyógyszerek SARS-CoV-2-pandémia idején történő alkalmazása korábban komoly aggályokat vetett fel. Ma már egyértelmű, hogy ezeknek a hatóanyagoknak a szedése nem jelent kockázatot − sem a Covid-19 előfordulási gyakoriságát, sem a kórkép súlyosságát illetően.

hirdetés

2020 áprilisában olyan vélemények és hírek láttak napvilágot, amik alapján az angiotenzinkonvertáló enzim gátló (ACE-gátló), illetve az angiotenzin-receptor-blokkoló (ARB) hatóanyagok alkalmazása fokozza az új típusú koronavírussal való megfertőződés kockázatát, és növeli az esélyét annak, hogy a kialakult Covid-19 megbetegedés súlyos lefolyású legyen (1−6).

A SARS-CoV-2 ACE2 receptorokon keresztül (is) fertőzi meg a gazdasejteket, és vezet koronavírus okozta tüdőgyulladáshoz, miközben akut miokardiális panaszt és a kardiovaszkuláris működésben is krónikus károsodást okozhat. Felvetődött tehát a lehetősége annak, hogy a renin-angiotenzin-aldoszteron tengelyen ható gyógyszermolekulák szedése megváltoztathatja az ACE2 receptorok expresszióját, és ennek következtében a Covid-19-cel szembeni fogékonyságot (1−3).

Szedhetnek ACE-gátlót és ARB-t az érintettek a Covid-19-pandémia alatt, vagy érdemes más hatóanyagcsoportba tartozó hatóanyagra átállítani a betegeket? A megválaszolásra váró kérdés és probléma súlyát fokozta az, hogy világszerte emberek milliói részesülnek ACE-gátló-, illetve ARB-kezelésben − hipertónia, szívelégtelenség, koronáriás artériás betegség, illetve vesebetegség miatt (2).

A gyógyszerügyi hatóságok, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a (kardiológiai) szakmai szervezetek számos tanulmány és obszervációs vizsgálat eredményei alapján arra jutottak, hogy az ACE-gátlók és az ARB-k Covid-19-pandémia idején való alkalmazása nem jelent biztonságossági problémát (1, 2). Megjegyzendő azonban, hogy 2020 tavaszán még nem állt rendelkezésre nagy mennyiségű információ, így a megállapítások evidenciaszintje (akkor) csak alacsonynak volt tekinthető (2). Egyidejűleg a hatóságok és a szakmai szervezetek felhívták a figyelmet arra, hogy a szív- és érrendszeri betegek ne hagyják abba a gyógyszereik szedését. Ezt tette például a Német Hipertóniás Megbetegedések és Prevenciós Eljárások Szakmai Szervezete, a Hochdruckliga (DHL). A DHL a közleményében hangsúlyozta, hogy az ACE-gátló gyógyszerek szerepét súlyos tüdőinfekció esetén bizonyítani szükséges (ami 2020 tavaszán még nem történt meg), és ezért egy pusztán feltételezett hatás miatt a terápia abbahagyása nem lenne indokolt. Ráadásul az Európai Hipertónia Társaság (European Society of Hypertension, ESH) állásfoglalása alapján egy ACE-gátló készítmény szedésének abbahagyása szívelégtelenség esetén napokon vagy heteken belül a beteg állapotának romlásához és akár megnövekedett halálozási arányhoz is vezethet.

Azóta újabb eredmények láttak napvilágot

A pandémia kezdete óta eltelt időszakban újabb vizsgálatok eredményei kerültek közlésre, amik a korábbi állásfoglalások és felhívások tartalmával egybeestek (3−6). Sőt, a későbbiekben egyre inkább arra mutattak a statisztikai eredmények, hogy a szív- és érrendszeri betegeknél a renin-angiotenzin rendszer blokádjával járó gyógyszeres kezelések inkább pozitív, semmint negatív irányba befolyásolják a Covid-19-cel szembeni fogékonyságot, valamint a betegség lefolyását (4−6).

Fotó: 123rf
Fotó: 123rf

Egy angliai prospektív kohorsz több mint 1200 háziorvosi praxis és 8 millió lakos (20−99 éves) bevonását követően azt vizsgálta, hogy az ACE-gátlóval vagy az ARB-kkel kezelteknél miként alakul a Covid-19 diagnózisának a gyakorisága és mennyire gyakori az intenzív osztályos ellátást igénylő állapot. A vizsgálat részeként 19 486 betegnél diagnosztizáltak Covid-19 megbetegedést, és közülük 1286-an kerültek intenzív osztályra. Az ACE-gátlók adása a Covid-19-ben való megbetegedés szignifikánsan csökkent rizikójával társult (HR 0,71; 95% CI, 0,67−0,74), miközben az intenzív ellátást igénylők aránya sem emelkedett (HR 0,89; 95% CI, 0,75−1,06). Vagyis megállapították, hogy az ACE-gátlók és az ARB-k adása nem növeli sem a Covid-19 megbetegedés kockázatát, sem az intenzív osztályos ellátást igénylő állapot előfordulási gyakoriságát (3). Meglepő módon az angliai vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy az ACE-gátlók és az ARB-k szedése jelentette Covid-19 kockázat erősen rasszfüggő. Vagyis, míg az ACE-gátlók és az ARB-k szedése fehér bőrűeknél nem vezet a Covid-19 fokozott kockázatához és a kórkép súlyosabb lefolyásához, addig fekete afrikaiaknál 20−30%-kal emelkedhet ez esetben a megbetegedés és a súlyos lefolyás kockázata. Feltételezhető tehát, hogy az ACE-gátlók és ARB-k etnikai csoporttól függően másként hatnak a Covid-19 megbetegedés kockázatára és a kórlefolyásra (3).

A brazíliai BRACE-CORONA vizsgálat (n=659) során Covid-19-diagnózissal kórházba került személyeknél figyelték meg azt, hogy a korábbi ACE-gátló- vagy ARB-kezelés felfüggesztése vagy tovább folytatása miként hat a kórkép lefolyására, kimenetére. A BRACE-CORONA mint kontrollált vizsgálat szolgáltatta az első – nem obszervációs vizsgálati – eredményeket arra vonatkozóan, hogy az ACE-gátló-kezelés vagy az ARB-kezelés mérsékelt vagy súlyos Covid-19 melletti továbbfolytatása nem befolyásolja az infekció lefolyását, és nem rontja a beteg gyógyulási esélyeit (4).

Hasonló következtetést vontak le a REPLACE COVID vizsgálat során is. A multicentrikus, nemzetközi, randomizált elrendezésű, kontrollált klinikai vizsgálatban arra jutottak, hogy igazoltan Covid-19-ben szenvedő betegeknél a renin-angiotenzin rendszer inhibitoros terápiája nem befolyásolja szignifikánsan sem a Covid-19 súlyosságát, sem a szükséges kórházi kezelés időtartamát (5). A kórházba kerülést követően az ACE-gátló-/ARB-kezelést folytatók (n=75) 21%-a szorult intenzív osztályos kezelésre és invazív mechanikai lélegeztetésre, szemben a gyógyszeres kezelést a kórházban abbahagyóknál (n=77) tapasztalt 18%-kal. A halálozás tekintetében sem volt szignifikáns különbség: a vizsgálatban részt vevő, az ACE-gátló-/ARB-kezelést folytatók 15%-a, míg az azt abbahagyók 13%-a hunyt el. Vagyis kialakult Covid-19 esetén sem indokolt az ACE-gátló vagy az ARB gyógyszerek szedésének a felfüggesztése, azok helyettesítése más hatóanyagcsoportba tartozó készítményekkel (1−6).

Lehet, hogy a Covid-19 szempontjából előnyös a renin-angiotenzin rendszer blokádja?

Bizonyított, hogy a hipertónia és a kardiovaszkuláris kórképek a Covid-19 súlyosabb lefolyásának a rizikófaktorai. Tehát, a kardiovaszkuláris kórképű betegeknek a korábban alkalmazott gyógyszeres kezelésüket a pandémia idején is tovább kell folytatniuk. A Covid-19-re tekintettel a gyógyszeres kezelés abbahagyása vagy másik hatóanyagúra cserélése nem indokolt.

Szemben azzal, hogy 2020 tavaszán az ACE-gátlók és az ARB-k SARS-CoV-2-pandémia idején történő alkalmazása komoly aggályokat vetett fel, ma már egyértelmű, hogy ezeknek a hatóanyagoknak a szedése nem jelent kockázatot. Sőt, a legújabb kutatások alapján az sem zárható ki, hogy az említett hatóanyagok szedése – nemcsak hogy nincs hatással a Covid-19-cel szembeni fogékonyságra és annak lefolyására, de − kedvező hatással is társulhat (3, 6).

IRODALOM:

1. www.ogyei.gov.hu; 2021. jan. 8.

2. www.whi.int; 2021. jan. 8.

3. Hippisley-Cox J, Young D, Coupland C, Channon KM, Tan PS, Harrison DA et al. Risk of severe COVID-19 disease with ACE inhibitors and angiotensin receptor blockers: chort study including 8.3 million people. BMJ 106:1503-11. 2020.

4. Mancia G. COVID-19, hypertension, and RAAS blockers: the BRACE-CORONA trial. Cardiovascular Research 116:e198-199. 2020.

5. Cohen JB, Hanff TC, William P, Sweitzer N, Rosado-Santander NR, Medina C. et al. Continuation versus discontinuation of renin-angiotensin system inhibitors in patients admitted to hospital with COVID-19: a prospective, randomised, open-label trial. Lancet DOI:https://doi.org/10.1016/S2213-2600(20)30558-0. 2021.

6. ACE-Hemmer könnten vorteilhaft bei Covid-19 sein; https://www.pharmazeutische-zeitung.de/ace-hemmer-koennten-vorteilhaft-bei-covid-19-sein-122806/; 2021. jan. 25.

Dr. Budai Lívia PhD, szakgyógyszerész
a szerző cikkei

(forrás: Pharma Tribune)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés
hirdetés