A vírus elleni vakcina kifejlesztésén világszerte számos kutatócsoport dolgozik. Az első jelölteket már tavaly bemutatták. Ezek vagy a klasszikus módszer szerint inaktivált vírusokat tartalmaztak, vagy Zika-vírus génekkel "felszerelt" adenovírusok voltak. Ez utóbbi, modern változatok esetében az ellenanyagot az immunizált szervezet saját maga állítja elő –.írja az otszonline.hu.

Az Zika-vírus géneket hordozó adenovírusok által megfertőzött sejtek termelni kezdik a Zika-vírus-fehérjét, ami a sejtek felszínére jutva immunválaszt vált ki. Ez a módszer hatékonynak bizonyult, de csak addig működik, amíg az immunrendszer nem termel ellenanyagot az adenovírus ellen. Ekkor ugyanis az adenovírusok még azelőtt elpusztulnak, mielőtt a Zika-vírus fehérje termelésére vonatkozó információt a sejtmagba juttathatnák. Ezt úgy lehet elkerülni, hogy a Zika-vírus géneket például egy m(messenger)-RNS formájában közvetlenül a sejtbe injektálják. Egy natív m-RNS azonban nem használható erre a célra, mert azt az enzimek azonnal lebontják. A probléma az RNS-molekula módosításával, és lipid-nanorészecskékbe csomagolásával kerülhető el.

Drew Weissman (Perelman School of Medicine) csapata 19 egeret oltott be intradermálisan a „ZIKV prM-E mRNS-LNP” nevű vakcinával, 14 egeret pedig placebóval. Két hét múlva az állatokat Zika-vírussal fertőzték meg. A vírus majdnem minden kontrollegérnél elszaporodott, míg az immunizált egyedek vérében nem volt kimutatható. A második tesztsorozatban 5 makákó „ZIKV prM-E mRNA-LNP”-t, 6 majom pedig placebót kapott. Öt héttel később minden állatot megfertőztek Zika-vírussal. A kontrollcsoport minden egyedénél megindult a vírusreplikáció. Ezzel szemben az oltott csoportban ötből négy állat vérében nem volt kimutatható a kórokozó. Az oltott állatok vérében az antitest-szint magas volt, ami Weissman véleménye szerint az embereket is megvédhetné a fertőzéstől.

 Forrás: aerzteblatt.de