Az angiotenzin-1-receptor antagonista valzartán külsőleg, gél formában alkalmazva gyorsítja a sebgyógyulást. Az egyébként vérnyomáscsökkentőként alkalmazott hatóanyag használata elsősorban a nehezen gyógyuló diabéteszes sebek és az idős betegek sebeinek gyógyításánál tűnik ígéretesnek.
Mivel az egerekkel és a sertésekkel végzett kísérletek eredményesen zárultak, a Johns Hopkins Egyetem kutatói minél korábban szeretnék a humán vizsgálatokat is elkezdeni.
Hogyan serkenti a sebgyógyulást a vérnyomáscsökkentő?
A valzartán sebgyógyulás terén mutatott kedvező hatása azzal magyarázható, hogy a renin-angiotenzin rendszerrel (RAS) a bőr is ellátott. A RAS a bőrben a gyulladásos reakciók, illetve a kollagénlerakódás befolyásolása révén képes a sebgyógyulást kedvező irányba terelni. Mint korábbi vizsgálatokból kiderült, cukorbetegeknél és időskorúaknál a bőrben a RAS diszregulációja igazolható.

A valzartán hatásosabb, mint a lozartán vagy a kaptopril
A lozartánt, a valzartánt, illetve az angiotenzin konvertáló enzimet (ACE) gátló kaptopril különféle külsőleges formulációit tesztelték a kutatók. Egereknél az egy százalékos koncentrációjú valzartán alkalmazása bizonyult a leghatékonyabbnak, mégpedig abban az esetben, ha a készítményt a seb keletkezésének a hetedik napjától alkalmazták, azaz akkortól, amikortól a sebgyógyulás az inflammatorikus fázist követően a proliferációs szakaszba lép.
Fiatal diabéteszes egereknél az egy százalékos valzartán gél alkalmazása az esetek mintegy 50 százalékában komplett sebgyógyulást eredményezett, szemben a placebo ágon tapasztalt 10 százalékos aránnyal.
Rövid időn belül kollagénben dús új bőr jön létre valzartán hatására
Mivel a humán bőr az egérénél jóval nagyobb hasonlóságot mutat a sertésével, sertéseknél is megvizsgálták a valzartános gél sebgyógyulásban mutatott hatásosságát. Sertéseknél a gél alkalmazása valamennyi állatnál gyógyuláshoz vezetett 50 napon belül, miközben ugyanezen idő alatt a placebóval kezelt sebek közül egyetlen sem gyógyult be. Továbbá, a valzartánnal kezelt állatoknál az újonnan képződött epidermisz stabilabbnak bizonyult, illetve a kollagénréteg vastagabbnak és rendezettebb kollagén rostokkal rendelkezőnek mutatkozott, mint a placebo-csoportban tapasztalt.
Alacsony szisztémás valzartán-szint jellemzi a sebgyógyító kezelést
A valzartán külsőleges alkalmazása alacsony szisztémás hatóanyag-expozícióval jár együtt. Sertéseknél a dermális kezelés kezdetén 1–50 nmol-os koncentrációkat mértek a vérben, míg a terápia vége felé ezek az értékek nulla felé tartottak. Az összehasonlítás kedvéért: a valzartán orális adagolását követően jellemzően 4000–5000 nmol-os vérszintek mérhetők. Ebből eredően a valzartán külsőleges alkalmazása várhatóan kedvező mellékhatásspektrummal jár majd együtt.
(Forrás: J Invest Dermatol)
