„Ez az eredménye az árakat irreálisan alacsonyra lenyomó társadalombiztosítási vaklicitnek. Legközelebb már sufniban előállított alapanyagokat fognak felhasználni” – füstölgött a HVG-nek egy gyógyszertáros. Az effajta félelem persze alaptalan, még akkor is, ha éppen most egy kínai gyártótól, a Zhejiang Huahai Pharmaceuticals cégtől származó gyógyszerhatóanyag bizonyult „minőségi hibásnak”.
A patikák napokig tanácstalanok voltak, amíg nem tisztázódott, ki fogja őket és a betegeket kártalanítani. Az átlagosan 300–600 forint körüli térítési díjú és ugyanekkora tb-támogatású medicinákon dobozonként 600–1200 forintot bukik a patikus, aki tíz-húsz napos fizetési határidővel számol el a nagykereskedővel. Az OGYÉI legfrissebb útmutatása szerint egyelőre a nagykereskedők állják a számlát. Nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora készletek halmozódtak fel a betegeknél és a gyógyszer-kereskedelemben, még az sem világos, hogy mióta került forgalomba medicina ezzel a szennyezéssel. A becslések 200 ezer dobozról szólnak. Annyi bizonyos, hogy a patikusok nem kötelesek visszavenni a betegektől a készítményt, és orvosi vény nélkül nem cserélhetik másfajta vérnyomáscsökkentőre.
A háziorvosok viszont részletes útmutatást kaptak a kardiológus- és hipertonológusszakma vezérkarától. Az összeállított táblázatban a valsartan helyettesítésére, leváltására ajánlott hatóanyagok – tucatnyi ilyen van – „átváltási arányát”, vagyis ajánlott mennyiségét is feltüntették. Az OGYÉI pedig közreadta azoknak a magyarországi forgalomban lévő, valsartanalapú medicináknak a listáját, amelyeket nem érintett a visszavonás. Ilyen a Novartis originális, egykor szabadalommal védett Diovanja, a szlovén Krka gyógyszergyár valamennyi és a Teva némelyik valsartanos készítménye. Az OGYÉI-ajánlat gyengesége azonban, hogy ezek az orvosságok nem élveznek tb-támogatást, így a lecserélt gyógyszer árának tízszeresét vagy akár hússzorosát kellene kifizetni értük.
