A tekintélyes Naturecímű lapban a közelmúltban megjelent új felfedezés nagy áttörést jelenthet a leukémia egyik legsúlyosabb formájának tartott AML elleni harcban, mivel direkt stratégiákat javasol a gyógyszerrezisztencia legyőzésére. Ráadásul a munkacsoport által most felfedezett gyógyszerrezisztencia-típus valószínűleg egyéb rákfajtáknál is fennállhat, és a mostani megállapítások felhasználásával eredményes új terápiás sémák kidolgozása felé nyílik meg az út.
A Katherine Borden által vezetett munkacsoport korábban azt igazolta, hogy az eredetileg antivirális szerként kifejlesztett ribavirin adása egyes rákbetegek számára valóban előnyös lehet. Az Egyesült Államokban működő Leukemia & Lymphoma Society támogatásával lefolytatott klinikai vizsgálatban elsőként alkalmaztak ribavirint rossz prognózisú AML kezelésére a montreali Jewish General Hospitalban.
„Ez az első klinikai vizsgálat rendkívül ígéretes eredményeket hozott az esetek többségében, többek között remisszióban lévő betegeknél is, és a kezelés kapcsán nem észleltünk jelentős, a terápiával kapcsolatba hozható toxicitást. Az egy szert alkalmazó terápiák esetében gyakori tapasztalathoz hasonlóan azonban most is azt észleltük, hogy végül minden betegnél relapszus következett be” – magyarázzák a kutatók.
Legutóbbi cikkükben a szerzők leírják, miért van az, hogy a betegek többségénél a ribavirin, illetve a standard kemoterápiás szernek számító citarabin (Ara-C) végül hatástalanná válik a ráksejtek elpusztításában: „Az AML-ben, illetve fej-nyaki tumorokból származó gyógyszerrezisztens sejtek vizsgálata során azt találtuk, hogy ezekben a sejtekben drámai mértékben aktív a GLI1 gén. Mostani kutatásunkban azt találtuk, hogy ennek következtében specifikus kémiai változások következnek be a gyógyszerekben, melynek eredményeként többé már nem fejtenek ki toxikus hatást a daganatsejtekre.”
Szerencsére már jelenleg is rendelkezésre állnak olyan szerek, melyekkel gátolható a GLI1 aktivitása; a kutatók kimutatták, hogy ezekkel a gyógyszerekkel a ráksejtek ismét érzékennyé tehetők a ribavirin hatásai iránt. Reményeik szerint a ribavirinnel kombinált terápia (vagy más standard kemoterápia) alkalmazása esetén megakadályozható a rákbetegeknél a gyógyszerrezisztencia kialakulása. A munkacsoport már megkapta az engedélyt egy újabb klinikai vizsgálat elvégzésére, melyben az újfajta kombinációs kezelést alkalmazzák majd AML-betegeknél.
„Amennyiben ez az új megközelítés eredményesnek bizonyul, úgy a módszer széles körű alkalmazást nyerhet, mivel a ribavirin hatásmechanizmusa arra enged következtetni, hogy a ribavirin a különféle ráktípusok akár 30 százalékában is hatásos lehet. Az akut mieloid leukémián kívül olyan tumorok kezelésében lehet alkalmazható, mint amilyen például az emlő-, prosztata-, vastagbél-, gyomor- és fej-nyaki rákok” – mondja a klinikai vizsgálatokhoz a ribavirint biztosító Pharmascience Inc. cég képviselője, Morris Goodman.
