Tarcza Orsolya |

Forrás:

PharmaOnline
Becsült olvasási idő: 5 perc
Tudja az AI, mit szabad mondani a gyógyszerekről?

A mesterséges intelligencia percek alatt készít gyógyszeripari kommunikációs anyagokat, de a reklámozásra és ismertetésre vonatkozó szigorú előírásokat nem feltétlenül tartja be. Mindeközben a betegek, az orvosok és a gyógyszerészek is egyre gyakrabban fordulnak AI-rendszerekhez, amelyek a gyógyszerekről és terápiákról pontatlan vagy félrevezető információkat is közvetíthetnek. A múlt heti Gyógykomm konferencia két előadásából az is kiderült, hogy a gyógyszeriparnak egyszerre kell felkészülnie az AI-val előállított tartalmak ellenőrzésére és a mesterséges intelligencia által közvetített gyógyszerinformációk jelentette kihívásokra.

A mesterséges intelligencia alapjaiban változtatja meg a gyógyszeripari kommunikációt, de a technológia gyors fejlődése új megfelelőségi és betegbiztonsági kockázatokat is teremt. A Kreatív és a Medical Tribune közös Gyógykomm konferenciáján Lévai Richárd közösségi marketing specialista és Kallós András marketing-, kommunikációs és adatvédelmi compliance szakértő két különböző aspektusból mutatta be a változásokat. 

Nem ismeri magától a gyógyszerreklám korlátait

A mesterséges intelligencia a rendelkezésére bocsátott marketinganyagokból, arculati előírásokból és korábbi mintákból percek alatt látványos közösségimédia-posztokat, képeket és videókat készített, ám míg marketing szempontból a végeredmény meggyőzőnek tűnt, a tartalmak részletesebb vizsgálatakor kiderült, hogy gyakorlatilag egyik sem lett volna megfelelő a gyógyszeripari kommunikáció szabályai szerint. Ez derült ki Lévai Richárd, a Liftup.hu ügyvezetőjének példájából, amelyben egy fiktív gyógyszeripari márka segítségével mutatta be a problémát.

A kreatívok olyan állításokat, egészségügyi ígéreteket és vizuális megoldásokat tartalmaztak, amelyek az adott termékkategóriában nem lettek volna megengedhetők, aminek oka az volt, hogy a rendszer nem kapta meg a szükséges szakmai és jogszabályi kereteket és korlátokat. Lévai Richárd szerint éppen az az AI-val támogatott gyógyszerkommunikáció egyik legnagyobb veszélye, hogy a technológia rendkívül gyorsan képes nagy mennyiségű tartalmat előállítani, de ezzel a hibák és a szabálytalanságok lehetőségét is megsokszorozhatja.

A gyógyszerek reklámozására, a szakmai ismertetésre és az egyéb egészségügyi termékek kommunikációjára eltérő előírások vonatkozhatnak. Az AI azonban önmagától nem feltétlenül tesz különbséget a vényköteles és a vény nélkül kapható gyógyszerek, illetve más egészségügyi termékkategóriák között, ahogyan azt sem feltétlenül veszi figyelembe, hogy egy üzenet a lakosságnak vagy egészségügyi szakembereknek szól-e.

Ezért az általános marketingutasítások és az arculati kézikönyv önmagukban nem elegendők. A rendszer számára egyértelműen meg kell határozni, milyen állítások szerepelhetnek a kommunikációban, milyen képi ábrázolások használhatók, milyen kötelező tájékoztatások szükségesek, és melyek azok a megoldások, amelyek nem alkalmazhatók.

Magától nem fogja tudni – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a szabályok, a korábban jóváhagyott és elutasított anyagok, valamint az ellenőrzési szempontok megadásával lehet a rendszert a megfelelő működés irányába terelni.

Az ellenőrzésnek már a tartalomkészítés elején el kell kezdődnie

Gyakori hiba, hogy az AI segítségével elkészített kommunikációs anyagokat csak a teljes folyamat végén, a megrendelő szakmai vagy jogi jóváhagyásakor vetik alá megfelelőségi ellenőrzésnek. Ilyenkor azonban már jelentős munka és költség lehet a kreatívokban, amelyeket adott esetben teljesen át kell dolgozni. Ennél hatékonyabb megoldás, ha az ellenőrzési szempontok már a kezdetektől rendelkezésre állnak, és a tartalomkészítés minden lépése során érvényesülnek.

A mesterséges intelligencia maga is használható az elkészült szövegek, képek és videók előzetes vizsgálatára. Megfelelő utasítások alapján jelezheti például, ha egy állítás nem támasztható alá a megadott dokumentációval, egy kreatív tiltott elemet tartalmazhat, hiányzik egy kötelező tájékoztatás, vagy valamely megfogalmazás további szakmai ellenőrzést igényel. A rendszer a kockázatosnak ítélt elemeket külön is megjelölheti, és javaslatokat tehet a javításukra. Ehhez azonban a megrendelőnek már a munka elején át kell adnia a megfelelő szabályrendszert és ellenőrzési szempontokat a kommunikációs ügynökségnek.

A mesterséges intelligencia által végzett ellenőrzés nem helyettesítheti az emberi szakmai és jogi kontrollt – figyelmeztetett Lévai Richárd, hozzátette ugyanakkor, hogy arra viszont alkalmas lehet, hogy a problémás tartalmak egy részét már a fejlesztés során kiszűrje, így a végső jóváhagyásra kevesebb kifogásolható anyag kerüljön.

A gyógyszeripar számára tehát nem az a legfontosabb kérdés, milyen gyorsan lehet AI-val reklámanyagokat előállítani, hanem az, hogyan lehet a technológia előnyeit a szigorú megfelelőségi követelmények betartása mellett kihasználni.

A gyógyszerekről már a mesterséges intelligencia is véleményt formál

A gyógyszerkommunikáció új kihívásai azonban nem érnek véget a gyártók és az ügynökségek által készített tartalmak ellenőrzésével.

A mesterséges intelligencia egyre nagyobb befolyást gyakorolhat arra is, milyen információk jutnak el a gyógyszerekről a betegekhez és az egészségügyi szakemberekhez – hívta fel a figyelmet előadásában Kallós András.

A korábbi kommunikációs modellekben a gyógyszergyártók által közzétett információk a szakmai és lakossági kommunikáció különböző csatornáin keresztül jutottak el a célcsoportokhoz, ma azonban egy beteg, orvos vagy gyógyszerész közvetlenül is megkérdezhet egy AI-rendszert egy-egy hatóanyagról, készítményről, mellékhatásról vagy terápiás lehetőségről. Az így kapott válasz pedig nem feltétlenül tükrözi pontosan a legfrissebb tudományos eredményeket vagy az adott gyógyszer hivatalos alkalmazási előírását. A gyógyszeripari vállalatok számára így új kérdésként merül fel, hogy mit mondanak a különböző AI-rendszerek a készítményeikről, milyen forrásokra támaszkodnak, és milyen téves vagy elavult információkat közvetítenek.

Különösen fontos, hogy az általános célú AI-rendszerek nem feltétlenül férnek hozzá valamennyi releváns szakmai forráshoz, hiszen a fizetős adatbázisokban, zárt szakmai felületeken vagy más korlátozottan hozzáférhető rendszerekben található információk kimaradhatnak a válaszaikból – hangsúlyozta a szakértő, aki szerint így a rendelkezésre álló források minősége és aktualitása jelentősen eltérhet.

Ráadásul a kapott információt az is befolyásolhatja, hogyan teszik fel a kérdést, és milyen előzmények után születik meg a válasz. Ugyanarról a készítményről vagy terápiás területről egy beteg és egy szakorvos eltérő mélységű, hangsúlyú és adott esetben akár eltérő tartalmú tájékoztatást kaphat.

Nemcsak a saját kommunikációt kell figyelni

A gyógyszeripari szereplőknek érdemes rendszeresen vizsgálniuk azt is, hogy milyen válaszokat adnak a mesterségesintelligencia-rendszerek a számukra releváns gyógyszerekről, hatóanyagokról és terápiás területekről – javasolta Kallós András. Ugyanakkor az ellenőrzés során nemcsak azt célszerű feltárni, hogy egy készítményről milyen információk jelennek meg, hanem azt is, hogy a válaszokban előfordulnak-e visszatérő tévedések, megalapozatlan állítások, elavult terápiás ismeretek vagy félrevezető összehasonlítások. Egy új tudományos eredmény, egy terápiás ajánlás változása vagy akár egy közösségi médiában terjedő tévhit is olyan információs környezetet teremthet, amely hatással lehet az AI által adott válaszokra.

A szakember szerint mindez különösen az orvos-beteg kommunikációban válhat jelentőssé. Ha egy adott betegséggel vagy kezeléssel kapcsolatban rendszeresen félrevezető AI-válaszok jelennek meg, az egészségügyi szakemberek felkészítése is indokolt lehet. Így az orvosok és gyógyszerészek könnyebben felismerhetik és korrigálhatják azokat a tévhiteket, amelyekkel a betegek hozzájuk fordulnak.

A gyógyszeripari szereplőknek azt is érdemes átgondolniuk, hogy a rendelkezésükre álló tudományos ismeretekből és szakmai tájékoztató anyagokból mi tehető szélesebb körben elérhetővé, megfelelően ellenőrzött formában – ami természetesen nem jelentheti a gyógyszerreklámra és szakmai ismertetésre vonatkozó korlátozások megkerülését. A cél az lehet, hogy az AI-rendszerek számára is elérhető információs térben nagyobb súllyal jelenjenek meg a pontos, naprakész és bizonyítékokon alapuló szakmai források.

Azt ugyanakkor önmagában a tartalmak közzététele sem garantálja, hogy az egyes AI-rendszerek felhasználják azokat, vagy helyesen értelmezik a bennük szereplő információkat, ezért a közzététel mellett a válaszok rendszeres felülvizsgálata is fontos.

A mesterséges intelligencia a gyógyszerkommunikáció mindkét oldalán új felelősséget teremt. Egyrészt biztosítani kell, hogy az AI-val előállított reklám- és tájékoztató anyagok megfeleljenek az ágazati szabályoknak, másrészt egyre fontosabbá válik annak figyelemmel kísérése, milyen információkat kapnak a gyógyszerekről azok, akik magát a mesterséges intelligenciát kérdezik. A gyógyszeripar számára az AI korában a hitelesség, az ellenőrizhetőség és a szakmai megfelelőség válhat a kommunikáció egyik legfontosabb követelményévé.

Borítókép: adobestock/archív

Kvízek
Kiemelt rovataink