A svájci gyógyszerpiac árszerkezetének gyökeres átalakulása mögött az amerikai belpolitika és kereskedelempolitika áll. Washington megállapodást kényszerített ki a legjelentősebb globális gyártókkal, köztük a Novartisszal és a Roche-sal az amerikai gyógyszerárak számottevő csökkentéséről. Mivel az államokbeli piac hagyományosan a legjövedelmezőbb szegmens, az ottani ármérséklés kieső bevételei felborítják az iparág évtizedes üzleti modelljét, amely a magas amerikai profitokból finanszírozta a kutatás-fejlesztést, miközben az európai országoknak alacsonyabb árréssel értékesített. A Roche és a svájci iparági szereplők jelzései szerint az USA elvárja, hogy a jóléti európai államok is arányosan vegyék ki a részüket az innováció költségeiből, ahelyett, hogy adminisztratív eszközökkel nyomnák le az árakat.

A nyomásgyakorlást 15 százalékos büntetővámmal nyomatékosítják a svájci gyógyszerexportra, ami ellen Bern érdemben nem tud válaszlépéseket tenni. A kialakult helyzet miatt a berni kormány kénytelen felülvizsgálni a hazai árcsökkentést célzó szabályozási terveit, mivel az újabb amerikai megtorlást váltana ki. A bizonytalanság következtében felgyorsulhat a generikumok és bioszimilárisok terjedése, miközben a bázeli óriások gyártásuk egy részét az Egyesült Államokba helyezhetik át, írja a Növekedés.hu.

A folyamat legsúlyosabb következménye a gyógyszerészi szakma és az ellátás szempontjából az innovációs hiány. Az Interpharma figyelmeztetése szerint az amerikai fejlesztésű legújabb terápiák a szabályozási és árazási feszültségek miatt már most is késve vagy egyáltalán nem jutnak el a svájci piacra. Ha az állami árszabályozás és az amerikai elvárások nem kerülnek összhangba, a gyártók elkerülik a kisebb piacokat, megfosztva a betegeket a legmodernebb daganatellenes és ritka betegségek kezelésére szolgáló készítményektől.