Törvénymódosítás után: a gyógyszerek reklámozása és ismertetése a gyakorlatban

A legtöbb fogyasztói panasz a közterületi reklámokkal kapcsolatosan érkezik az Önszabályozó Reklám Testülethez (ÖRT), legyen szó gyógyszer vagy akár gyerekjáték promóciójáról – nyitotta a helyes gyógyszerreklámozás gyakorlatáról szóló előadását dr. Finszter Erika, az ÖRT jogi szakértője, aki elmondta, a testület feladata többek között a reklámgyakorlattal összefüggő jogszabályok és a reklámkampányok előzetes véleményezése, valamint a panaszkezelés.

A termékek helyes besorolása a forgalmazó, gyártó felelőssége – hívta fel elsőként a figyelmet a szakember, hozzátéve, hogy a hatóságok nem bírálják felül a besorolást, ám ha kiderül, hogy az nem volt megfelelő, annak hatósági eljárás és bírság lehet a következménye. Bizonytalanság esetén érdemes segítséget kérni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézettől − tanácsolta.

Míg a fogyasztói igény szempontjából mindegy, hogy az adott termék élelmiszer-e vagy gyógyszer, a reklámszabályok terén jelentős a különbség az élelmiszerek és a gyógyszerek között. Míg az előbbi csoportba tartoznak az étrend-kiegészítők, a speciális gyógyászati célra szánt élelmiszerek és az anyatej-helyettesítő készítmények, a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekre, a gyógyászati segédeszközökre és a tápszerekre gyógyszerként tekintenek a reklámszabályok.

Az ÖRT álláspontja, hogy a gyógyszerek közé sorolt termékeket azok alkalmazási előirata szerint lehet csak reklámozni, a promócióban csak az engedélyezett listás állítások jelenhetnek meg. Egyértelműen kivétel ez alól néhány fogalom, így például a készítmény ára, vagy hogy hol lehet azt megvásárolni.

Valószínűleg a koronavírus-járvány állhat annak hátterében, hogy egyre több olyan gyógyszerterméket igyekeznek rendszeres, tartós szedésre való felhívással kínálni a reklámokban, amelyek alkalmazási előiratában a hosszú távú szedés korábban nem szerepelt – hozott példát rossz gyakorlatra az ÖRT jogásza. Nem válogathat a gyártó vagy forgalmazó az engedélyezési listából, az élelmiszertermékek reklámjában pedig a betegség említése sem elfogadható. Speciális gyógyászati célra szánt élelmiszer esetében megnevezhető konkrét betegség (például laktózintolerancia esetén speciális étrendi igény kielégítésére alkalmazható), de az általános ajánlás nem elfogadható.

Az ÖRT tapasztalatai szerint a gyógyszerek és étrend-kiegészítők esetében a túlterjeszkedés a leggyakoribb probléma, amikor az alkalmazási előírásnál vagy az engedélyezési listánál többet állítanak a reklámban az adott termékről. Gyakran vezet még bonyodalmakhoz két fogalom, az egészség megőrzése, illetve helyreállítása közötti eltérés. A jogász ugyancsak figyelmeztetett arra, hogy nemcsak a szövegnek, hanem a reklámban elhelyezett képeknek is nagy jelentőségük lehet.

Televízióban, rádióban az ÖRT álláspontja szerint nem megoldható az egyes termékkategóriák együttes reklámozása, viszont ugyanannak a gyártónak a gyógyszerkészítménye és kozmetikuma egyszerre is promotálható szórólapon vagy polcon, amennyiben a két termék vizuálisan is élesen elkülönül, azaz jól látható felirattal, eltérő színnel jelenik meg, azonban még csak sugallni sem szabad, hogy ugyanarra a problémára ugyanazzal a hatékonysággal vethető be. A jogász itt megjegyezte azt is, hogy gyógyszertárban semmilyen termékhez nem kapcsolható ajándék.

Ha egy cég rendelkezik gyógyszer-forgalombahozatali engedéllyel, ugyanakkor étrend-kiegészítőket is kínál, az arról szóló rendezvénye is bejelentésköteles, még akkor is, ha ebben az esetben ez nem számít gyógyszerismertetésnek – figyelmeztetett Finszter Erika, felhíva a figyelmet, hogy az OGYÉI gyakorlata, hogy ellenőrzi ezeket az eseményeket.

A hírekben, újságcikkekben megjelenő konkrét terméknevekkel kapcsolatban a szakember elmondta, kerülni kell a szerkesztett tartalomnak álcázott reklámot. A „lebukás” leggyakoribb oka, hogy számla is van a kifizetésről. Ugyancsak találkoznak úgy az ÖRT, mint a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában azzal, hogy az újságíró a saját neve alatt teszi közzé a cég által írt cikket, mint tájékoztatást, nem jelezve, hogy reklámról van szó, ami szintén tilos.

Gyógyszerismertetés a gyakorlatban

A gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-piac szereplőinek körében sok fejtörést okozott a termékek ismertetésének és reklámjának újraszabályozása, a módosított passzusokat dr. Straubinger Zsófia ügyvéd, a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda egészségügyi szakjogásza tekintette át előadásában gyakorlati szempontok szerint. Mint megjegyezte: mindenkinek érdemes elővenni és a most vonatkozó jogszabályoknak megfelelően módosítani, átszerkeszteni a korábban megírt szerződésmintáit.

Az elmúlt tíz évben az OGYÉI összesen 35 ismertetésfelügyeleti, jogsértéshez kapcsolódó határozatot tett közzé a honlapján, amelyekből kiderül, hogy számos cégnél auditszerű ellenőrzést végeztek ezen időszak alatt. Ez is arra utal, hogy erősödött a figyelem az ismertetésfelügyelet területén, az összes kiszabott bírság 170 millió forintra rúgott, ami így átlagosan 21 millió forintot jelent egy-egy cég vonatkozásában. A potenciális jogsértések tárháza bőséges, ajándékok, adományok, minták és ismertetőanyagok vonatkozásában számos olyan határozat született, ahol olyan banális problémák is előfordultak, mint például a bejelentési kötelezettség elmulasztása.

Hot topik az ügyvédi gyakorlatban az egészségügyi szakemberekkel (HCP) való együttműködésre vonatkozó szabályozás módosulása, hiszen ebben a vonatkozásban nemcsak a Gyftv. változott, hanem hatályba lépett az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény, amely tovább bonyolítja a jogi helyzetet – jegyezte meg a szakjogász, aki szerint a két jogszabály terminológiája „köszönőviszonyban” sincs egymással. A HCP csak a kereskedelmi gyakorlattól független ismertetési tevékenységet végezhet, bár az OGYÉI útmutatója szerint a hatóság meglehetősen tágan értelmezi a tudományos értékkel bíró tevékenységet: betegedukációs anyagok elkészítésének, szakmai lektorálásnak, belső szakmai tréningek megtartásának nincs akadálya. A gyakorlatban az ismertetés során ügyelni kell arra, hogy céges elemek ne jelenjenek meg az előadásokban.

A kiegyensúlyozott termék- és hatóanyag-említésnek sincs akadálya, azonban az előadások, beszámolók témáját nem lehet egy adott készítményre kihegyezni, kerülni kell a feldicsérést és az előnyök kidomborítását, így ugyanis az ismertetés már a kereskedelmi gyakorlat irányába fordul – hívta fel a figyelmet StraubingerZsófia.

A vonatkozó jogszabályok módosítása nyomán ugyancsak toptéma volt a rendezvénytámogatás körüli kérdések tisztázása, a saját szervezésű, ismertetést segítő rendezvény, a harmadik fél által szervezett rendezvény költséglimitje, és a HCP-k részvételének támogatása került terítékre ebben a körben. Saját szervezésű rendezvény kizárólag szakmai, tudományos vagy oktatási céllal szervezhető, amelynek költségei egy napra és egy főre vonatkoztatva nem haladhatják meg a csekély értéket, ami most alig több mint 8000 forint. A számításnál a rendezvényen ténylegesen megjelentek számát kell figyelembe venni, amelybe a szervező cég munkavállalói nem számítanak bele. Online rendezvény esetében nem alkalmazandó a költséglimit.

Észszerű mértékűnek kell lennie a harmadik fél által szervezett rendezvények támogatásának, ahol tudományos ismertetés is folytatható, amennyiben az a programban jól elkülönül. Az észszerű mérték tekintetében a jogszabály visszautal a saját szervezésű rendezvények esetében alkalmazott „csekély mérték” fogalmára, ami így itt is 8370 forint/nap/fő. A jogász azt tanácsolta, szükség lehet a kapcsolódó garanciális szabályok felülvizsgálatára a már meglévő szerződésekben, hogy kalkulálni lehessen az értékhatárszabályokat.

Nincs értékküszöb a HCP-k rendezvényen való támogatása esetén. Egészségügyi tudományos tevékenységet folytató személynek nyújtható utazási és szállásköltség, illetve részvételi díj, de kizárólag a rendezvényen való részvétellel kapcsolatos költségeket lehet fedezni. Külföldi konferencián való részvétel csak akkor támogatható, ha ez az egyetlen racionális megoldás a részvétel vonatkozásában.