Korábban úgy vélték, hogy a szexuális beállítódás hátterében bizonyos gének jelenléte húzódik meg. Erre a feltevésre azonban ikervizsgálatok eredményei cáfolnak rá. Kimutatták, hogy egypetéjű, azonos génszekvenciájú ikrek esetén, ha az egyikük homoszexuális, akkor a másikuk csak az esetek 20 százalékában vonzódik az azonos neműekhez.

A metilációs mintázat a döntő

Az ikervizsgálatok alapján úgy tűnik, hogy a (homo)szexualitás szempontjából meghatározónak hitt DNS-szakaszoknak nem a szekvenciája, hanem a DNS-bázisok utólagos modifikációi a lényegesek; és ezek a molekuláris változtatások (pl. metiláció) játszhatnak szerepet a szexuális irányultság befolyásolásában. Ismeretes, hogy a molekuláris modifikáció eredményeként létrejövő metilációs mintázat a génexpresszió szabályozásában tölt be szerepet. A megszintetizált DNS utólagos metilációját a környezeti faktorok, így például a vegyszerek, a stressz, a mozgás és a táplálkozás egyaránt befolyásolják.

A 70 százalékos pontossággal működő teszt

Az Amerikai Humán Genetikai Társaság (American Society of Human Genetics) 2015-ös éves találkozóján mutatták be azt a tesztet, ami egy „FuzzyForest” nevű, 400 000 adatot feldolgozó algoritmus alapján mutatja ki, hogy egy férfi hetero- vagy homoszexuális beállítottságú-e. A 70 százalékos pontosságú teszt működése a DNS metilációs mintázatának a vizsgálatán alapul. A vizsgálat során a humán genom kilenc, a szexuális irányultsággal összefüggő régiójában térképezik fel a DNS metilációs mintázatát.

Az, hogy pontosan melyik DNS szakaszokon szükséges a metilációs mintázatot figyelembe venni, 37 olyan egypetéjű ikerpár genetikai anyagának a vizsgálatán nyugszik, melyek egyike homoszexuális, másika heteroszexuális volt. Emellett, a teszt megalkotását 10 olyan egypetéjű ikerpár genomjának a vizsgálata is segítette, ahol a testvérpárok mindketten homoszexuálisak voltak.

A teszt rutinszerű alkalmazása még várat magára

„Tudomásunk szerint ez az első, molekuláris markerek vizsgálatán alapuló, szexuális orientáció meghatározására alkalmas teszt” – mondja a Kaliforniai Egyetem kutatója, a tesztet megalkotó dr. Tuck C. Ngun. A szexuális orientáció genetikai hátterét kutatva korábban a kromoszómák kevésbé körülhatárolt, nagyobb régióit sikerült csak azonosítani és a szexuális irányultsággal összefüggésbe hozni. Dr. Ngun és csoportja kutatásai a bázispárok szintjéig jutottak, és ott fedezték fel a lehetséges molekuláris okokat.

Újabb kutatásokat igényel annak a felderítése, hogy a metilációs mintázat pontosan milyen úton befolyásolja a szexuális irányultságot. A teszt pontosságának a további vizsgálata jelenleg egy nagyobb mintaszámú férficsoporton folyik.

(Forrás: MNT)