A beszélgetésben kitértek a Culevit gyártójára a közelmúltban kiszabott GVH bírság esetére is (a versenyhatóság a gyógyító hatásáról közölteket találta reklámjogsértőnek).
– Az OÉTI a Culevit tablettát és italport speciális gyógyászati célra szánt tápszerként notifikálta – idézik a főigazgató-helyettest –, melynek célja a daganatos betegek táplálása, és nem a betegség kezelése, gyógyítása, megelőzése. A Culevit mint speciális gyógyászati célra szánt tápszer, az Országos Onkológiai Intézet támogató szakvéleménye alapján kizárólag orvosi ellenőrzés mellett alkalmazható daganatos betegek táplálására. AZ OÉTI-hez benyújtott címketerv és vásárlói tájékoztató nem tartalmazott betegségek kezelésére, gyógyítására vonatkozó kijelentést vagy utalást. (...) A Culevit „különleges táplálkozási célú élelmiszernek minősülő, azon belül a speciális gyógyászati célra szánt tápszer”, ami azt jelenti, hogy valamilyen betegség miatt bizonyos táplálékok, tápanyagok felszívódása nehezebb, ezért ezekből többre, más formában is szüksége van a szervezetnek. De szó nincs arról, hogy ez a tápanyag gyógyít, kezel, vagy megelőz. Mindössze biztosítja a beteg tápanyagszükségletét. A napi étrend egy részét, vagy egészét helyettesítő fogyasztószerek is egy speciális csoportot képviselnek a különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszerek között, de megtalálhatók étrend-kiegészítőként is – idézik tovább dr. Schreiberné Molnár Erzsébetet.
A beszélgetés később a rossz címkéktől eljutott a rossz alapanyagokig is, az étrendkigészítők manapság leggyakorik káros összetevőit firtatta az utolsó kérdés.
– Mindig van egy divathullám, most a gyógynövények használata lendült fel. Ezekkel nincs gond, ha megfelelő mennyiség van jelen. A divatos tiltott anyagok egyike a B17-vitamin, ami nem is kerülhet forgalomba cianidtartalma miatt még gyógyszerként sem. De ilyen a GABA is, ami a központi idegrendszer stimulánsa, antiepileptumként vényköteles gyógyszer, tehát nem szabadna felhasználni étrend-kiegészítőkben. A fitinsav is népszerű; ez egy olyan anyag, ami az összes tápanyag felszívódását gátolja. Sajnos étrend-kiegészítőkben néha a DMAE is előfordult, ami egy toxikus vegyület, még belélegezve is veszélyes. Bár külföldön nagy divatja van a melatoninnak is, Magyarországon, étrend-kiegészítőként nem notifikálható. Tavaly az MMS-t árulták lúgosító szerként, pedig ez valójában egy fertőtlenítő, ami a görcstől a veseelégtelenségig több problémát is okozhat – olvasható az mno.hu-n.
