Szívesen tartoznak hálózatokhoz a patikák

Az elmúlt négy évben hárommilliárd forintot költött a BENU Magyarország Zrt. azoknak a szabadpolcos gyógyszertáraknak az átalakítására, amelyek közül a századikat kedden adták át Érden. A megnyitón Zlinszky János, a BENU Magyarország Zrt. igazgatósági tagja arról is beszélt, hogy a szabadpolcos elrendezés 2012-ben még nem volt megszokott, mára azonban sikeressé vált. A patikalánc jelenleg 250 ponton érhető el, valamennyi megyében és megyeszékhelyen jelen van, 139 saját gyógyszertára, 70 franchise partnere van, emellett ezek a gyógyszertárak 45 fiókgyógyszertárat is üzemeltetnek.

A polcokon csak recept nélkül megvásárolható termékek találhatóak, ám a táránál ott vannak a gyógyszerészek, és a szakasszisztensek, akik szakértő tanácsokkal segíthetik a vásárlókat – mondta lapunknak Zlinszky János. Eddigi tapasztalataik azt igazolják, hogy a gyógyszerész-beteg kapcsolat kiteljesedését segíti a szabadpolcos elrendezés, ami barátságosabb, közvetlenebb légkört teremt, amelyben a szakemberek könnyebben felmérhetik, mire van szüksége a betegnek. A BENU partnereknél az elmúlt öt évben húsz százalékkal nőtt a vásárlószám, a szabadon kínált készítmények forgalma mellett a kiváltott receptek száma is folyamatosan emelkedik. Ennek ellenére a szakember a gyógyszertár üzemeltetését – a jogszabályok gyakori változása miatt – inkább kiszámíthatatlan, mint jó üzletnek gondolja, de mint mondta, a folyamatos működés mellett arra is törekszenek, hogy a hálózatban velük együttműkö139 személyi jogos gyógyszerész és 1100 alkalmazott elégedett legyen.

Továbbra is késik az ügyeleti rend szabályozása

A gyógyszertári ügyeleti rend járási alapon történő átszervezésére, és a patikák állami finanszírozásának mértékére dolgozott ki négyféle koncepciót a HGYSZ, mint arról az év elején a sajtónak is beszámoltak, ajánlásukat az egészségügyért felelős államtitkárságnak is elküldték tavaly decemberben, hogy ezzel is hozzájáruljanak a gyógyszerforgalmazásról szóló törvényhez kapcsolódó rendeletek kidolgozásához. Január 1-je óta hatályos az a jogszabály, amelyben a gyógyszertári ügyeleti szabályozás alapjait lefektette a törvényhozó, ám annak részletei egyelőre kidolgozatlanok. Zlinszky János a szövetség alelnökeként a PharmaOnline-nak ezzel kapcsolatban azt mondta, az Emmiben és az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézetben (OGYÉI) is személyi változások történtek az utóbbi időben, ezek lassították a folyamatot. Új tisztifőgyógyszerészt is kineveztek – Mike László egyébként elődje, Horváth Tamás kíséretében részt vett az érdi patika ünnepélyes megnyitóján –, így talán most jön el újra az idő, hogy ismét beszélhessenek az ügyeleti rend kialakításáról. Ugyanakkor hangsúlyozta azt is, a húsz éve rendezetlen problémát nehéz úgy orvosolni, hogy az mindenki számára elfogadható legyen, ám törekedni kell a konszenzusra.

Piaci panaszok alapján vizsgálta, majd kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság a patikák tulajdonosi szerkezetébe drasztikusan beavatkozó 2013-as kormányzati intézkedés miatt, amelynek értelmében a személyi jogos gyógyszerészek és az üzletben dolgozó patikusok tulajdoni hányadának 2014. január 1-jéig meg kell haladnia a 25, 2017. január 1-jéig pedig az 50 százalékot. Minderről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szeptember elején tartott Kormányinfón csupán annyit árult el, hogy a stratégiai kabinet – 21 másik mellett – tárgyalta azt az ügyet is, amelyben az Európai Bizottság – a miniszter megfogalmazása szerint – támadja, hogy a magyar gyógyszertáraknak magyar tulajdonosai legyenek, és az unió lehetőséget akar teremteni arra, hogy multinacionális cégek tulajdonrészt szerezhessenek a magyar patikákban. A kötelezettségszegési eljárásról, vagy a stratégiai kabinet ezzel kapcsolatos döntéséről Zlinszky Jánosnak nem voltak információi, egyelőre a patikatulajdonlás szabályai változatlanok.

Támogatom a szakma megtisztulását – válaszolt Zlinszky János arra a felvetésünkre, hogy úgy tűnik, az OGYÉI komolyan élni kíván hatósági jogköreivel, érezhetően szigorodik a gyógyszertárak ellenőrzése, és a büntetés sem marad el. Mint fogalmazott, a gyógyszerészek a lehetőségek – többségi tulajdon, szakmai kompetenciák – mellé felelősséget is kaptak, a hatóság azokat a gyógyszertárakat zárta be, amelyek erre rászolgáltak.

Már nem ők keresnek, őket keresik

A patika munkatársai érzik majd a leginkább az átalakítás utáni változást, hiszen egy teljesen új, a megszokottól eltérő struktúrában kell majd dolgozniuk – mondta lapunknak dr. Rátzné Kovács Zsófia, a most megújult érdi gyógyszertár vezetője. A nyitott polcok, a bővülő kínálat nagyobb választékot biztosít a vevőknek, a kollégáknak viszont fokozottabban kell figyelni majd az akciókra, és várhatóan a látogatók összetétele is megváltozik majd, hiszen már nem csak az tér be a patikába, aki gyógyszert akar kiváltani, hanem az is, aki egyéb terméket vásárolna. A patika vezetője arra számít, hogy eddigi törzsvásárlóik is megmaradnak. Bár a termékpaletta immár nem csak a gyógyulást, hanem az egészségmegőrzést és a szépségápolást is szolgálja, Kovács Zsófia nem tart attól, hogy a gyógyszertár a szabadpolcos rendszer bevezetésével elveszítené egészségügyi szolgáltató jellegét, az átalakítás pozitívumának tartja, hogy a betérő vásárló megnézheti a különböző termékek gyártóit, árait, kiszerelését, kezébe veheti az árut, és a választásban szakemberek segítik. Elmondta azt is, a most megújult gyógyszertárat egykor régi családi házból alakították ki, egy ponton túl hiába szépítették és csinosították, nyomasztó volt ott dolgozni, a most kialakított patika – amely mellett orvosi rendelőt alakított ki a város – a BENU patikák között is egy modernebb, különlegesebb változat.

A gyógyszertárak ma már szívesen kapcsolódnak valamely patikahálózathoz – mondta Zlinszky János. Míg például a BENU franchise rendszerébe pár évvel ezelőtt még aktívan keresték partnereiket, most már nagyon nagy számban a patikáktól érkezik érdeklődés és kérdés, hogy hogyan tudnak együttműködni. A nagykereskedelmi társulásokat is ideszámítva (Gyöngy, Szimpatika) a gyógyszertárak 75-80 százaléka tartozik valamilyen hálózathoz, vonatkozzon ez a beszerzésre, a marketingre, a tulajdonosi összetételre, vagy ezek keverékére.