hirdetés
hirdetés
2022. december. 07., szerda - Ambrus.
hirdetés

Szeralizáció: meghíztak a dobozok

A gyógyszergyártóknak húszmilliárd forintos beruházási sokkot okozott az egyedi azonosítási rendszer bevezetése, az uniós jogszabály az officinák készletezését is érintette, írja a VG.

hirdetés

Három éve, 2019 februárjában indult el az európai gyógyszer-azonosítási rendszer, amelyhez 29 európai országban 2500 gyógyszergyártó, 4000 nagykereskedő, 100 ezer gyógyszertár és 6000 kórházi gyógyszertár csatlakozott. Magyarországon a hibás riasztási tranzakciók száma a rendszer indulása óta az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban. Tavaly 0,02 százalék volt ez az arány, szemben a 0,21 százalékos uniós átlaggal. A szerializáció megváltoztatta a gyógyszerkiadás mechanizmusát, a gyártók pedig jókora beruházásokra kényszerültek. 

Igazi sokkot okozott a hazai gyógyszeripar számára a három évvel ezelőtt bevezetett egyedi dobozazonosítási rendszer, amelyre körülbelül 20 milliárd forint saját forrást költöttekmondta a VG-nek Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (Magyosz) elnöke. Megállapította, hogy a gyógyszeripar állandó beruházási kényszerben van, aki nem költ kutatás-fejlesztésre vagy egyéb, például gyártással összefüggő beruházásra, az lemarad. A fenntartási és üzemeltetési költségek továbbra is tetemes összegeket emésztenek fel. Ugyanakkor minden olyan teher negatívan hathat a versenyképességre, amely nem az ipar működéséből adódó, szükségszerű üzleti fejlesztés. 

A gyógyszeripar a gyártási költségek növekedését nem tudja megjeleníteni a termékek áraiban, miközben a kőolaj ára hordónként 100 dollár körül mozog, a gáz ára a 2019-es szint 8,5-szerese, az áram ára a hatszorosára emelkedett, a szállítási költségeknél pedig bő ötszörös a szorzó. Ehhez képest Magyarországon 2007 óta a közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek termelői ára nem nőtt, annak ellenére, hogy az infláció vagy az említett energiaár- és egyéb költségek növekedése a hazai gyógyszergyártókat is érzékenyen érinti – tette hozzá Greskovits Dávid.

(...)

 

A szerializációs rendszer bevezetése a munkafolyamatok átszervezését és a gyógyszerkiadás rutinját változtatta meg. Az is várható volt, hogy a gyártósorok módosítása miatt átmenetileg egyes gyógyszereknél rövid ideig tartó hiányok léphetnek fel, de ezek nem voltak jelentősek. Az egyedi dobozazonosítás egyik nem várt mellékhatása pedig az lett, hogy a kétdimenziós vonalkódok és a dézsmabiztos csomagolás miatt a gyártás során növelni kellett a dobozok méretét.

Ez sok esetben fennakadást okozott a gyógyszertárak készletezési gyakorlatában. A nagyobb méretű dobozokból kevesebb fér el a fiókokban vagy a polcon, így vagy gyakrabban kell őket rendelni, vagy sűrűbben tölteni a tárolóhelyeket – mondta a lapnak Marjai Tamás, a Hálózatban Működő Gyógyszertárak Szövetségének (HGYSZ) szakmai igazgatója.

(forrás: vg.hu)
hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés