Az Egészségügyi Minisztérium szakmai munkacsoportjainak kerekasztala a közös megoldáskeresésről, a partnerségről és a nyitottságról szólt. A tárca célja egyértelmű: valódi párbeszédet építeni az ágazati szereplőkkel, és együtt kialakítani azokat a prioritásokat, amelyek mentén hatékonyabb, gyorsabb és kiszámíthatóbb működés valósulhat meg az egészségügy kulcsterületein, közölte az egészségügyi miniszter, jelezve: a megbeszélést dr. Ilku Lívia, a minisztérium közigazgatási államtitkára vezette, aki a gyógyszer- és orvostechnikai területért felel majd.

A három munkacsoport három stratégiai témát járt körül:

• Gyógyszerügy és klinikai vizsgálatok — a gyógyszeripari szereplők és vizsgálatszervezők közösen azonosították a legfontosabb akadályokat és a fejlesztési irányokat.

• Ellátási lánc és gyógyszerészi hivatásrend — a nagykereskedők és szakmai testületek javaslatokat fogalmaztak meg a biztonságos, stabil gyógyszerellátás érdekében.

• Orvostechnikai és gyógyászati segédeszközök — a gyártók és forgalmazók konstruktív észrevételekkel segítették a közös gondolkodást.

"Egyetértettünk abban, hogy a közös munka alapja a folyamatos, őszinte és szakmai párbeszéd. Az első találkozó célja egy közös kihívástérkép megalkotása volt, amely kijelöli a következő hónapok együttműködésének irányait. Ez a térkép nem csupán feladatlista, hanem egy olyan közös gondolkodási keret, amelyben minden érintett szereplő hangja számít", közölte a miniszter, hangsúlyozva: "számítunk a szakmai szervezetek és háttérintézmények tapasztalataira, hiszen a valódi előrelépés csak akkor lehetséges, ha a döntések mögött a gyakorlati tudás és a terepen szerzett tapasztalatok is megjelennek. A cél: a biztonságos és kiszámítható betegellátás. Ezért dolgozunk majd együtt ezekben a témákban."

Fotók forrása: Hegedűs Zsolt FB-oldala

A miniszter jelezte: az első egyeztetések tapasztalataira is építve már megkezdődött a következő, széles körű szakmai kerekasztal-beszélgetések szervezése. A következő időszakban külön egyeztetéseket terveznek

• a szakdolgozói és más nem orvosi egészségügyi munkaköröket érintő humánerőforrás-kihívásokról, a képzés, az életpálya és a bérezés kérdéseiről, valamint a hosszú távon fenntartható működéshez szükséges szervezeti és kultúraváltásról,
• a szülészet-nőgyógyászat kiemelt szakmai, etikai és társadalmi kérdéseiről, ezen belül az élet kezdetéhez kapcsolódó szakmai-etikai dilemmákról, a várandósgondozás és a szülészeti ellátás aktuális kérdéseiről, valamint a magán- és közfinanszírozott ellátás együttműködésének és szabályozásának jövőbeli irányairól, különös figyelmet fordítva a szakma önszabályozó szerepére, autonómiájára és az ezzel járó szakmai felelősségre,
• valamint a kórházi menedzsment képviselőivel az intézményi működés megújításáról, a betegközpontú szemlélet erősítéséről, a hatékonyabb és eredményesebb működés feltételeiről, továbbá egy korszerű, a szakmai minőséget, a betegbiztonságot és a vezetői felelősséget egységes keretbe rendező klinikai irányítási – clinical governance – struktúra kialakításáról.

Lépésről lépésre az érintettekkel egyeztetve újítjuk meg az egészségügyet, írta bejegyzésében a miniszter.