A mai cukorbetegek kénytelenek a mindennapos kezelés során invazív, kényelmetlen adagolási módokat alkalmazni, a bőrre helyezhető inzulintapaszokkal pedig az a gond, hogy a bőr túlságosan is jó védőréteg, így a hatóanyag csak lassan jut be a szervezetbe. A kutatócsoport új fejlesztése egy olyan nanoszálas poliakril-ciklodextrin tapasz, amelyet inzulinoldatba áztatást követően inzulinfüggő sertések pofájának belső oldalára ragasztottak fel. Az állatok testmelegének hatására a tapasz 10 percen belül megkezdte a hatóanyag leadását, és sertések szervezetében igen gyorsan csökkenni kezdett a vércukorszint. A kutatók szerint a száj nyálkahártyája csak negyed olyan vastag, mint a bőr, így könnyebben, gyorsabban juthat az inzulin a szervezetbe. A fejlesztők hat önkéntesen is kipróbálták a tapaszt (egyelőre inzulin nélkül), akik “viselését” két órás időtartamot követően is kényelmesnek tartották.