Spóroltak a közbeszerzésen, mégis eladósodnak a kórházak
Jó döntés volt az intézeti gyógyszertárak „visszaszervezése”, ugyanakkor gyógyszerbeszállítóknak fizetett késedelmi kamatok növelik a kórházak adósságállományát, hangzott el a többi közt a Magyar Kórházszövetség (MKSZ) XXVI. kongresszusán.
Sikeres országos közbeszerzés
Nem jelentett megtakarítást a kórházaknak az intézeti gyógyszerellátás korábbi kiszervezése, hiszen ennek haszna a befektetőknél jelentkezett, ezért 14 gyógyszertár került vissza az intézményekhez. Minderről dr. Hankó Balázs, az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (OGYTT) titkára beszélt, aki az MKSZ tavalyi konferenciája óta történteket foglalta össze előadásában.
Az országos kórházi gyógyszerközbeszerzés 2013 szeptemberétől négy eljárásban 35 hatóanyagra és 70 gyógyszerre terjedt ki, további húsz hatóanyag esetében még folyamatban van az eljárás. A közbeszerzésben nem csak a Gyógyszerészeti Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) fenntartásában lévő kórházak vehetnek részt, az erről szóló kormányrendelet valamennyi szolgáltató számára lehetővé tette a csatlakozást. Az eljárások összesített értéke 6,9 milliárd forint, és 3,77 milliárd forint megtakarítást hoztak a kasszának, ami a teljes kórházi gyógyszerkiadások tíz százaléka. A speciális szakmai és közbeszerzési kiírások lehetővé tették egyes antibiotikumok, onkológiai szerek esetében a kedvezőbb árszint elérését, és hozzájárultak az ellátási zavarok kiküszöböléséhez. A generikus árversennyel releváns árcsökkenést sikerült elérni, így több beteg jut hozzá a készítményekhez.
Továbbra is szükséges az egységes kórházi adatszolgáltatás és monitorozás, korábban ugyanis sok nehézséget okozott, hogy nem állt rendelkezésre adat a tényleges kórházi gyógyszerfelhasználásról, jelezte Hankó Balázs. Amellett, hogy erősödtek a kórházi gyógyszerészi kompetenciák, sikerült enyhíteni az itt is jelentkező humánerőforrás krízist. A Than Károly Ösztöndíjprogramnak köszönhetően 2013-ban tizenhat fővel többen dolgoznak intézményi gyógyszertárban, a bérrendezés pedig 2012-ben 31 ezer, tavaly 44 ezer forint többletet jelentett több, mint négyszáz kórházi gyógyszerész számára.
Ráfizetnek az ellátásra
Szükséges a HBCS súlyszám korrekciója – mondta Zemplényi Antal, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdasági Igazgatóságának vezetője. Egyetemük klinikáin a HBCS alapú gyógyszer-finanszírozás összege magasabb, mint az intézményi felhasználás, igaz, ebben szakmánként nagy a szórás, van, ahol a 60 százalék az eltérés, másutt jelentős megtakarítások jelentkeznek, ám az eltérések intézményen belül kiegyenlítődnek.
Tavaly kilenc ritka betegségben szenvedő pácienst kezeltek, ellátásuk 556 millió forintba került, ezt az összeget az intézményeknek kellett finanszírozniuk, mert az OEP csak utólag dotálta a költségeket. Ebből ered a klinikák 350 millió forintos szállítói tartozása, igaz, azóta engedményezési szerződéssel sikerült megoldani, hogy az OEP közvetlenül a gyártónak fizet, nem terhelve az intézmény költségvetését, közölte.
Tételes elszámolás alapján 1315 beteget kellett ellátniuk nagykereskedelmi áron számolva 5,4 millió forint értékben, melyet az OEP a tételes ellátás keretében természetben biztosított. Az elszámoláshoz kapcsolódó jelentések viszont komoly adminisztrációs terhet rónak az intézményekre. Ha pedig hiba csúszik az ügyvitelbe, a kórháznak kell kifizetnie a gyógyszert, 2012-ben ez 37 millió forintos kárt jelentett az egyik ellátónak. Lehetőség van extra finanszírozási kérelem benyújtására is, ám az elbírálási idő olyan hosszú, hogy többnyire már ellátják a beteget, mire a pénztár határozatát kézhez veszik.
A pécsi klinikák összes forgalmának 13 százalékát fordítja gyógyszerre, azonban ennek 73 százaléka a kamatokra megy el. A tartozásállomány görgetése komoly finanszírozási terhet ró az ellátókra, az ütemezettebb finanszírozás sokat könnyítene az intézmények helyzetén – zárta szavait Zemplényi Antal.
Félévente konszolidáció?
Hatvanmilliárd forint a kórházak lejárt határidejű tartozása, ennek 17-19 százalékával az orvostechnikai eszközök beszállítóinak tartoznak – mondta dr. Jakus László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke. A havonta 4-5 milliárd forinttal emelkedő tartozásállomány év végére elérheti a 80-90 milliárd forintot, így javasolható lenne, hogy ne csak decemberben, hanem júniusban is legyen konszolidáció.
Az orvostechnikai gyártók befogadásában a kórházak fontos szereplők, hiszen az intézményekben, a tudományos vizsgálatok szintjén kezdődik a készülékek és eszközök kipróbálása. Négy-hat év telik el, mire a befogadási folyamat lezárul, bár a hazai szabályozás rugalmas, alkalmazkodik a folyamatokhoz, és a tételes finanszírozási rendszer is megfelelő, sok esetben azonban a már befogadott eszközt, berendezést azért nem tudják használni az intézményekben, mert nem biztosítanak hozzá TVK-t.
Jakus László megjegyezte azt is, az elmúlt négy évben magas szintű volt az együttműködés az ágazat vezetése és szereplői között, de mindaz, ami az egyeztetéseken elhangzott, pusztába kiáltott szó volt, mert a döntéshozók nem hallották meg, amit a szakma mond.
