Sikerágazat a gyógyszeripar, de rémálom a szerializáció
A gyógyszeripar a magyar gazdaság egyik sikerágazata – derült ki a Nézőpont Intézet és a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) közös felméréséből, amelynek eredményeit a Gyógyuló egészségügy című konferencián mutatták be, a részleteket pedig sajtóbeszélgetésen ismertették.
A magyar gyógyszeripar hozzáadott értéke meghaladja az 1000 milliárd forintot, ami a Visegrádi (V4) országok között a legmagasabb, és bár a Központi Statisztikai Hivatal, az Eurostat valamint a MAGYOSZ tagvállalatainak adatai alapján az elmúlt években voltak ebben ingadozások, ám ezek sem jelentettek trendfordulót. Ezekkel a szavakkal vázolta a kutatás eredményeit Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet igazgatója a sajtónak, hozzátette azonban, hogy a szerializáció bevezetése mintegy 2 százalékpontos visszaesést eredményezett.
Az elmúlt években számos szektorban történt jelentős béremelés, a hazai gyógyszeripar ebben is az élen járt – mutatták az adatok. Míg 2008-ban bruttó 328 ezer forintos átlagfizetést kapott az ágazat 16 ezer alkalmazottja, tavaly már br. 523 ezer forintot vihetett haza az immár 19 ezer dolgozó.
A foglalkoztatás szerkezetében jellemzőek a magasabban képzett munkavállalók, akiknek aránya 43 százalék, ami egyben magasabb hozzáadott értéket is biztosít. Az ágazat két és félezer alkalmazottja kifejezetten a kutatás-fejlesztés területén dolgozik, az összes hazai K+F ráfordítás 12 százalékát ez a szektor adja, ami így az innováció motorja – elemezte az adatokat Mráz Ágoston Sámuel.
Míg 2014-ben 65 milliárd forintnyi beruházást eszközölt a gyógyszeripar, tavaly 81 milliárd forintot költött tárgyi és eszközfejlesztésre, ami a V4-ek között a legjobb arány. Mindezek mellett tavaly 80 milliárd forint közterhet fizettek be a vállalatok, és bár a különféle adók meglehetősen magasak – ráadásul korábban a kormány azt ígérte, hogy az ágazati különadókat csak átmenetileg vezetik be – nem kérik ezek mérséklését a szereplők, sokkal inkább a szerializáció nyomasztja őket, amely rossz hatással van a termelékenységre – fogalmazott Mráz Ágoston, hozzátéve azonban azt is, bár a gyógyszeripar válság-érzékeny ágazat, a recesszió hatása lassabban érvényesül a szektorban.
Fáj a dobozazonosítás
A gyógyszergyártás nem zöldmezős beruházás, hanem hosszú távú befektetés, a nemzetgazdaság tartós eleme. Ha igaz a jóslat, miszerint Európában ismét beköszön a gazdasági krízis időszaka, a gyógyszeriparba történő befektetéseknek válságkezelő hatása lehet. Erről már a múlt heti Gyógyuló egészségügy című konferencián beszélt a Nézőpont Intézet igazgatója, aki szerint a gyógyszerágazat és a kormány közötti stratégiai partnerség segíthet a szerializáció plusz költségeinek kezelésében, megkönnyíti a felkészülést a környezetvédelmi előírások betartására, és a referenciaárak tekintetében is támpontot kínál.
Rendkívül bonyolult és költséges eljárás a dobozazonosítás, a gyártól a patikáig futó ellenőrzési lánc jelentős költségemelkedést jelentett az iparágnak, például az azonosításhoz szükséges felszerelések beszerzése okán – fogalmazott a konferencia kerekasztal beszélgetésén Hodász István, az Egis Gyógyszergyár Zrt. vezérigazgatója. Míg Bidló Judit, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a biztosító szerette volna minimális hasznát látni a szerializációnak, ám kiderült, hogy azt semmilyen más informatikai rendszerrel nem köthetik össze, Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke rémálomnak nevezte az egyedi azonosító bevezetését, amely a vállalatoknak mintegy húszmilliárd forintos egyszeri, majd évente 4-5 milliárd forint rendszeres kiadást jelent.
Csak küszködést jelent a dobozazonosítás bevezetése valamennyi szereplő számára – csatlakozott a kritikusokhoz Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem stratégiai és fejlesztési rektorhelyettese, aki szerint az Európai Unió hibás döntést hozott, hiszen a gyógyszerhamisítást ezzel nem szorítja vissza.
Nehéz dilemmák
A betegek 15 százalékára költik el a gyógyszerkassza 90 százalékát, egyre több speciális, nagy értékű készítmény kerül be a támogatásba, mert a precíziós orvoslásra precíziós finanszírozással kell válaszolni, ennek eszköze jelenleg az egyedi méltányosság, illetve a tételes finanszírozás – mondta Bidló Judit a konferencián. Felvetette, hogy nehéz döntések előtt állunk, hiszen a gyógyszer értékét kell finanszírozni úgy, hogy az akár a beteg életét jelenti. Hozzátette, jelenleg 243 gyógyszer vár befogadásra, ám valódi terápiás áttörést jelentő készítmények száma nem éri el a tízet.
Automatizálás és digitalizáció
Az európai színvonalú magyarországi gyógyszer-nagykereskedelem minden területét áthatja az informatika, a szigorúan ellenőrzött zárt lánc mellett ennek is köszönhető, hogy hamis gyógyszer még nem került az ellátórendszerbe – mondta a konferencia infotechnológiai blokkjában Feller Antal, a Hungaropharma vezérigazgatója.
Ahogyan más területeket, úgy a gyógyszeripar ezen szegmensét is sújtja a munkaerőhiány, annak érdekében, hogy gyógyszerellátás biztonságosságát garantálni tudják, az élő munkaerő helyett – az eddigieknél még szélesebb körben – kell nyitni az automatizálásra épülő szolgáltatások irányába. Hozzátette, hogy a nagykereskedők nemcsak kiszállítanak, hanem mintegy 400 tonna visszaküldött, vagy fel nem használt gyógyszer kezeléséről is gondoskodniuk kell.
Bár a nagykereskedők 99,9 százalékos pontossággal tudják becsülni a szükségleteket, idén 2018-hoz képest 30-40 százalékkal növekedett a gyógyszerhiány, amelynek oka, hogy a gyártók a szerializáció nyomán nem tudják biztosítani a szükséges készleteket.
