Azok a peszticidek és szigetelőanyagok, amiknek a használatát az 1970-es években betiltották, a mai napig kísértenek, ugyanis szignifikánsan magasabb autizmus spektrumzavar-arány jellemző azoknak a gyermekeknek a körében, akiknek az anyja a terhessége alatt az említett kemikáliákból magasabb expozíciónak volt kitéve.
Majdnem megduplázzák az autizmus gyakoriságát a szerves klórszármazékok
Mintegy 80 százalékkal magasabb az autizmus diagnózisának a valószínűsége, ha az anyának a várandóssága alatt a szerves klórszármazékoknak való kitettsége magas volt – szemben az alacsony szintű expozícióval vagy az adott vegyszer kerülésével.
Bár a szerves klórszármazékok alkalmazását az USA-ban 1977-ben betiltották, a vegyületek a környezetben és az állatok zsírszövetében felhalmozódhattak, és a táplálkozási lánc révén az emberi szervezetbe is bejuthattak/bejuthatnak. Mivel a vegyületek lipofil karakterűek, azok könnyen átjutnak a placentán, és az embrió/magzat idegrendszeri fejlődését is befolyásolhatják.
Mint arról az Environmental Health Perspectives folyóiratban megjelent közlemény beszámol, a kutatók – az „Expanded Alphafetoprotein Prenatal Screening Program” részeként - 1144 dél-kaliforniai gyermeket és édesanyjukat vonták be a vizsgálatukba. A 2000 és 2003 között született gyermekek közül 545-nél autizmust diagnosztizáltak, 181-üknél intellektuális zavarokat mutattak ki, míg 418-uknál egyik rendellenességet sem igazolták. Az anyák második trimeszterben vett vérmintáiból kiderült, hogy a mentális zavarokkal küzdő, illetve az egészséges gyermekek édesanyjainál mekkora volt a szerves klórszármazékok vérszintje. A vizsgálatban az organikus klórszármazékok közül a poliklórozott bifenil (PCB), illetve szerves klórszármazék peszticid (OCP) vérszinteket határozták meg. Ez utóbbi csoportba, az OCP-k közé sorolható az egészségre kifejtett káros hatásairól ismert DDT is.
Mindenki szervezetében jelen vannak a PCB-k és az OCP-k
Mint azt a vizsgálatokat vezető Kristen Lyall elmondta: „A poliklórozott bifenileknek, illetve a szerves klóros peszticideknek való kitettség általánosnak tekinthető. Az USA-ban mindkét típusú kemikáliákból mérhető szintek vannak jelen az emberek szervezetében”. Tény azonban, hogy a szervezetbeni koncentráció meghatározó az autizmus-rizikó szempontjából.
Különösen két vegyület esetében (PCB 138/158 és PCB 153) bizonyosodott be a magasabb autizmus-kockázattal való kapcsolat. Azoknál a gyermekeknél, akik a méhen belüli fejlődésük során ezeknek az anyagoknak nagy koncentrációban voltak kitettek, 79-82 százalékkal magasabb autizmus-rizikóval kellett számolni, mint a kortársaiknak, akik „csak” alacsony expozíciót szenvedtek el. Két másik vegyület esetében (PCB 170 és PCB 180) 50 százalékkal emelkedett autizmus-rizikó áll fenn azokhoz a gyermekekhez képest, akik a legalacsonyabb mértékű poliklórozott-bifenil-hatásnak voltak kitéve.
Az eredmények alapján a fokozott in utero OCP-expozíció nem vezet(ett) az autizmus gyakoriságának a növekedéséhez.
OCP: nem autizmust, hanem egyéb intellektuális zavarokat okozhat
A vizsgálat alapján a PCB-k magas méhen belüli szintje a megszületendő gyermekeknél az autizmuson kívüli, egyéb intellektuális zavarok kockázatának a megduplázódásával jár együtt. Hasonlóképpen, az OCP-k közepes mértékű expozíciója is az intellektuális zavarok gyakoribb diagnózisával hozható kapcsolatba,- összehasonlítva azokkal a gyermekekkel, akik alacsony mértékű OCP-terhelésnek voltak kitéve.
